Snowy Bowie.

Egyezzünk meg valamiben. Nem lehet mindig a jól fűtött lakásban, a négy fal között punnyadni. Főleg akkor, amikor az ember fiának tenyere úgy viszket a tettvágytól. Nagy elánnal láttam neki egy új kés készítésének. De hamar rádöbbentem a megmásíthatatlan tényre a műhelyben. Durva hideg van ! Akarom mondani, a naptárnak megfelelő időjárási viszonyok uralkodnak a Kárpát-medencében. Több óra mókázás a csiszológép előtt ? Bár ha jól meggondolom. Biztos bírnám, hiszen 9 1/2 évet dolgoztam egy vas és műszaki kereskedésben. Mellesleg nagyon szerettem ott dolgozni, de az egészségügyi állapotomban némi nemű változás állt be, ami nem volt összeegyeztethető a néha enyhén megerőltető fizikai munkával. Télen többnyire a " légkondicionált " udvaron dolgoztam. Fogalmazhatnék úgy hogy hűvös volt, de az nem fedné a valóságot. Az igazság az hogy néha a s...óhajom is belém fagyott. De mostanában inkább egy kis melegségre vágyom. Akkor viszont át fogom alakítani az egyik régi késemet. Na de melyiket ? Valami megmagyarázhatatlan okból, újfent tetszenek a bowie kések. Nagyok, impozánsak, és bizalomgerjesztőek. Az ég áldja meg az ezredest, hogy kitalálta ezt a pengeformát. Számtalan szebbnél szebb kiadást találhatunk szerte a világban. Na, az enyém nem tartozik ezek közé. Még a " kovbojok " sem hordanák. Két okból. Az egyik ok, hogy gépi fűrészlapból készült, így a vastagsága ( illetve jelen esetben a vékonysága ) nem teszi alkalmassá arra a dologra, amit a formájából adódóan tudnia kellene. A sújtásra. A másik ok pedig az, hogy rögtön elvették volna tőlük az indiánok. Ugyanis skalpolásra viszont tökéletesen alkalmas. Na már most, ezt onnan tudom hogy számtalan ( takarmány ) tököt sikerült vele összekaszabolnom, nem túl nagy darabokra. Mivel vékony a penge, úgy vágja a ( hogy is fogalmazzak, hogy ne legyek túl brutális ) ........megvan..........a tök héját, mint az a bizonyos Sallai farka a langymeleg vizet. Szóval az azért megnyugtató, hogy jó valamire. Nem is szórakoztam sokat az átalakítással, mert csak a rozsdát kellett eltávolítanom róla. No meg, kiköszörülnöm azt a pár darab, kb. 3 mm mély csorbulást, amit a feldolgozó asztalként használt raklap szögei okoztak a idők folyamán. Hát mit mondjak, nem tartott rövid ideig. Mert mocskosul szívós egy anyag a gépi fűrészlap. Na de ugye arra való a csiszoló, hogy helyettünk szenvedjen. Ezt az anyagot különben is a reszelő is csak a nyihi- nyihi fonéma ismételgetésével tudja abszolválni. Magyarul, csúszkál a felületen. Ja, amíg el nem felejtem. Az idő bebizonyította, hogy jól nyeleztem be a pengét. Pedig csupán egy pár csepp ragasztó, és némi drót fogja két fenyőléc darabot az egy ujjnyi széles markolattüskéhez, a bőr varrószíj bandázs alatt. Mégsem mozgósodott ki a használat alatt. Régen csak simán Buvi-nak hívtam, de most már kiérdemelte a Snowy, azaz Havas nevet. Hiszen a tököt télen kell hasogatni. A Snowy pedig tette a dolgát, pedig ő is annyira fázott és vacogott néha, mint a gazdája. Remélem az én életem is olyan lesz, mint az övé. Mert dolgozott rengeteget, és megérte a nyugdíjat. Most pedig élvezi a jól megérdemelt pihenést.

Raptly, a szabadfogású böködő.

Őszinte leszek. Ez a késre alig, vagy csak nyomokban emlékeztető kés úgy készült, hogy végig ideges voltam. Sőt ! Ami rám nem igazán jellemző..........még káromkodtam is. Jóllehet nem a vasdarab tehetett a mérhetetlen dühömről, hanem az a mai világ. Általában figyelmen kívül hagyom azt az információt, amit a médiában hallok, vagy olvasok. Mivel nincs semmim, amit vagyonnak szokás nevezni, ezért veszteni valóm sincsen. Amim van, az a családom, a munkám, és a barátaim. Ez pedig tökéletesen elég is szokott lenni...............................De...............................hagyjanak már egy kicsit élni !
Tudom, hogy másnak is csörög állandóan a telefonja. Pedig nem is őt akarták hívni. Másnak is beszólnak olyan emberek, akik még a nevüket sem tudják leírni. Pedig szükségük lehet rá amikor a hitelt fölveszik. Másnak is odaadják a boltban a romlott árút. Pedig ott van a friss is. Másnak is mondják, hogy: - Nem tudja, hogy nem lehet dohányozni a buszmegállóban ! Pedig a még a zebrán voltunk......... És még sok apróság. Aztán hazajöttem, és robbant a bomba. Bekapcsoltam a notebookot, és azt olvastam hogy, meghalt Chuck Norris ! Az az egyetlen ember aki rajtam kívül is tud becsukott laptoppal netezni. Aki egy kézzel is tud tapsolni, és elszámolt a végtelenig ( kétszer ) ! Aki pusztán avval, hogy nem lájkolta " kimírszemet " átsegítette a túlvilágra. A HIRO, csupa nagybetűkkel ! Erre már kiborult a bili. Fogtam egy darab vasat, és addig szorongattam a kezemben, amíg ez nem lett belőle. Aztán a fogaimmal leharapdáltam a fölösleget. Közben csak az öklömmel ütögettem hogy valami, értelmes formája legyen. Majd a végén a tenyeremmel beleütöttem egy fadarabkába. A pillantásommal pedig meg is éleztem.
Tüsszentettem egyet, és a markolat egyből le lett gömbölyítve. Egyszerű szabadfogású gyakorlat volt. A végére meg is nyugodtam. Pláne amikor meg hallottam azt, hogy a hír csak kacsa volt ! Chuck Norris él !!!

Tanulság: Add ki magadból a feszültséget, hogy Chuchk Norris tovább élhessen !

Barebones, a csontkollekció.

Nincs az a pénz, amiért most kimennék a műhelybe. Ha " Sanyi " hozna sört, még akkor sem. Inkább előveszek egyet a régi késeim közül, és azt mutatom be. Hála a mindenhatónak, és nem kevésbé a két kezemnek, van miből szemezgetni. A választásom az egyik sufni tuningolt tőrömre esett. Nagyon szeretek meglévő pengéket újramarkolatozni. Viszonylag kevés munkával, elég látványos eredményt érhetünk el. Arról meg nem is beszélve, hogy nem a fiókban porosodik a jobb sorsra érdemes acél darab. A kezdő lökés már a kezünkben van. Hiszen félig már kész is a késünk, ha van egy pengénk. Nem igaz ? Szépen leoperáljuk a régi markolatot, és elképzeljük az újat. Most jut eszembe ! Hiszen erre van egy szakkifejezés : a Pimp. Tehát, szép magyar szavakkal, kerítünk egy új ruhát a fél-pucér pengénknek, hogy jobban érezze magát. Ilyenkor jó, a nagy befogadó képességű fiók. Az alján ( hol máshol ) biztos hogy találunk egy pontosan megfelelő markolatnak való alapanyagot. Egy kis hallucinogén anyag belélegzése után........ami nem más mint egy valódi indiai szantálfa füstölő, aminek a dobozának az aljára rá van írva hogy Made in China.......úgy döntöttem agancsot, és csontot fog kapni, némileg megerősített bőr betéttel. Az a jó az agancsban,hogy nem kell rajta szinte semmit alakítani, ha első fogásra kézbeillőnek tűnik. Csak a közepébe kell beleapplikálni egy tetszőleges alakú üreget. Majd a markolattüske, és az agancs szivacsos belseje közötti részt kitölteni, mondjuk két komponensű ragasztóval. De ilyenkor van ám egy buktatója, ennek az egyszerűnek tűnő mozzanatnak. Ha nem passzosan illeszkedek a két rész, akkor ugye, el tud mozdulni a pengénk. Na ekkor készülnek az igazi balos kések, amik néha hanyatt is esnek. De a megoldás egyszerű. Rakjuk bele egy kevés homokba, miután beállítottuk az ideális pozícióba. A többit megoldja majd a ragasztó. Ezek után már gyerekjáték összecsiszolni a marhacsontot a bőrrel, és az aganccsal. Na de ekkor bevillan a felismerés..... Még nincs kész a kés ! Eszembe jutott ugyanis, hogy én ezt a kést már elképzeltem egyszer. De akkor volt rajta még valami......izé........ Ááááá ! A markolatgomb. Régóta tartogattam ( pont az ilyen alkalmakra ) egy menetes kialakítású nyílvessző hegyet, amit sec-perc alatt beleragasztottam a Csontkollekció alsó traktusába. Na most van készen. Ugyanúgy, mint az a bizonyos matek lecke. Acélpenge + csont + agancs + bőr + ragasztó + nyílhegy = Barebones.