2015. február 22., vasárnap

Barna-Bee...

Nagy fába vágtam a fejszét. El is dobtam, mert ku....durva nehéz volt. Olyan ízületes lett a karom, mint a nyugdíjas lajhárnak. Na, mondom készítsünk egy lehelettel könnyebb eszközt, amit az évek alatt leharcolt testem is tudja majd preferálni. Először tényleg valami hasító dolgot akartam, de amikor megemeltem a laprugót, belém is hasított egyet a fájdalom. Hopp........ott egy kis maradék ! Pont (.) jó lesz. Kb. 6 mm vastag, és a szélessége is megfelel. Gyorsan kiszámoltam a levezető  élszöget ( mer' kiszámoltam ) és beállítottam a szamárvezetőt.
 A jól bevált Trollsky módszerrel elkészítettem az előbb említett sík (?) felületet. Majd hozzáláttam kifúni az anyagokat. M.Zs. monogrammal megáldott fiatalembernek ezúton üzenem, hogy Köszönöm a karácsonyi ajándékát. Úgy kinyalta a furatot egy szempillantás alatt, hogy mire észbe kaptam már végzett is vele. Fasza !!! most már csak markolatot kell kiválasztani. Ez sötét....ez világos....ez meg nem adja ki....ez meg....mi a fene ? Bakeleit. Pörfökt ! ahogy a " szöged " környékiek mondanák ógörögül.  Csiszoltam egy kicsit, és beletettem a kicsit vaskosra sikerült cuccot az edzővályúmba.
Imádom ! Pedig nem vagyok piromániás. De a tűz mindig megnyugtat. Kivéve ha a belem ég a reggelente elfogyasztott erős paprikától. Jó látni ahogy az acél felizzik és színét változtatja. Közben állítólag belülről átalakul. Én csak azt tudom, ha narancsszínig felhevítem a laprugót, és vízbe mártom egy negyedórás faszenes meleg-fürdő után, a hideg olajba, akkor kemény lesz az acél. Ha viszont a maradékhőn ( amit a vályúban hagyott parázs ad ki magából ) akkor nem lesz rideg. S hogy ez Rockwell-ben mennyit jelent, az meg nagy ívben..............meghajlítva.............sem izgat. Pont jó. Fölmarkolatoztam a bakaelit lapokkal és már csak a tesztelés, és a névadás volt hátra. Amit átért ágat, azt hasította, még ha a hegyét néha kalapáccsal kellett adjusztálnom. A neve pedig onnan jött, hogy egyáltalán nem hasonlít a méhecskére.........de ellenben igen barna. Jobb mint a: Ez-Meg-Mi-A-Picha ? Azaz EMMA-P.

2015. február 8., vasárnap

Berényi Reload...


Mert megérdemli ! Mármint a penge. Azt hogy rendes markolata legyen a Berényi Sanyitól kapott pengének. Eddig ugyanis csak be volt bőrözve, és kész. De kedvem volt egy kicsit változtatni rajta. Az inspirációt egy 30x5 mm-es sárgaréz lapos idom adta. Erre tettem szert nem is olyan régen. Nagyságrendekkel könnyebb alakítani, mint a rozsdamentes acélt. Összesen 4 db 3mm-es furatot összereszeltem, és már ott is figyelt a sárgaréz bakni a penge tövében. Kicsit csilingelt, úgyhogy két kalapácsütéssel.........oldalanként........orvosoltam a problémát. A sárba és a sötétbarna mindig jól mutat együtt. Így hát a merbaura esett a választásom markolat ügyileg. A formánál pedig csak egy dolog vezérelt. A lehető legegyszerűbb legyen. Az lett. Mégis jó lett a fogása, hiszen cseppalakja lett. És ami nálam nagy szám..........majdnem szimmetrikus. Örülök neki hogy sort kerítettem erre a kis átalakításra, mert így valahogy jobban bejön nekem.

UI: Aki viszont tökéletes késeket szeretne Sanyitól, az látogassa meg a FeHoVa kiállítást. A többi nagyrabecsült késkészítő mesterrel együtt ő is ott lesz.