2017. február 11., szombat

Koivu, avagy elgurult a gyógyszerem...


 Szeretek veszélyesen élni. Mondjuk ez nálam annyiban merül ki, hogy nem veszem be a gyógyszerem. Csak vicceltem. De néha tényleg úgy viselkedem, mint akinek elgurult a gyógyszere. Az egyik ilyen pillanatomban találtam ki, hogy egy olyan kést készítek, aminek figurásra lesz savazva a pengéje. Na nem kell művészi kompozícióra gondolni, csak olyan Móricka rajzra. Belül úgy is megmaradtam gyereknek, akkor a rajzom se legyen, olyan komoly, és felnőttes. Különben is, én csak késeket tudok rajzolni. 

Na de valahogy el kellene indulni. Milyen is legyen a pengéje ? Legyen mondjuk szénacél. Nagyon jó, mert van néhány favésőm, ami történetesen szénacélból van. Mivel a skandináv késeket szeretem, ezért a markolat is skandi legyen. A Degutól kapott nyírfa darabkák egyike, pont megfelelne. Meg egy kis paliszander, hogy ne legyünk unalmasak. De kis csavart kellene bele vinni. Meg van ! A leélezés nem lesz skandináv. Ennyi. A terv meg van, lássunk hozzá a megvalósításhoz. Minden alapanyagot sorban kirakok az asztalra, és akkor nem történhet semmi baj.

És ez így is lett. Megcsiszoltam a favésőt, "V" alakúra. Levágtam egy darabot a nyírfából "kocka" alakúra. Utána vágtam két paliszandert is "téglatest" alakúra. Uram atyám ! Hogy lesz ebből valaha egy jó fogású kés ? Lehetetlen ! Ja, hogy van egy csiszológépem. Akkor meg vagyok nyugodva. Az összeragasztott markolatot ( köszönhetően a nyírfa könnyű megmunkálhatóságának ) játszi könnyedséggel alakítottam át, szögletesből, gömbölydedre. Szinte élveztem, ahogy az anyag fogy a csiszoló szalag alatt. De azért meghúztam a határt. Mert kézzel is kell egy kicsit dolgozni rajta. Ugyanis a kedvenc munkafázisom a késkészítésben, a lekerekítés. van valami csodás abban, ahogy " kisimul" az anyag a kezed alatt. pontosabban a csiszolóvászon alatt. A végeredmény mindig ( szemmel láthatóan ) jobb szokott lenni. És ez a lényeg. De még néhány dologgal, adós maradtam, éppen ezért a pengét savval megmarattam. Homlokom csapdosva, fejemet vakartam.................mert pontosan olyan lett, mint amit eleve akartam. Mostantól fogva elgondolni sem merem.............mi történik akkor................. ha máskor is elgurul a gyógyszerem.

UI: Ha valakit nem hagy nyugodni, hogy az egyik képen keresztvassal ( akarom mondani, keresztrézzel ) látja a kést, az nem a véletlen műve. Úgy gondoltam, néha jó dolog megvédeni az ujjaim épségét. Ezért készítettem egy egy ujjvédőt, amit csak ráhúzok a pengére. És mivel egy csöppnyi erő hatására is keresztbe fordul a penge tövénél, tökéletesen ellátja a funkcióját. Mert megvédi az ujjaimat. Pedig én szeretek veszélyesen élni. De az ujjaim nem így gondolják. Ők csinálják jól. Mert még, mind a tíz meg van.