Ejtsd: kupak-árbra. De csak azért így, mert kupakokból készült a markolat, és nonfiguratív ábrák vannak benne. Ennyi elég is lesz a nyelvújításból. A lényeg az, hogy ehhez volt kedvem. Már hogy, bohóckodjak egy kicsit. Nem k ell mindent véresen komolyan venni. Talán csak a hurkát. Azt mondta egy bölcs ember ( Jane Seymour )
Úgy kell élned életed minden egyes napját, hogy a legjobban érezd magad a bőrödben. És hogy ha holnap vége mindennek, akkor is elégedett légy magaddal.
Úgy kell élned életed minden egyes napját, hogy a legjobban érezd magad a bőrödben. És hogy ha holnap vége mindennek, akkor is elégedett légy magaddal. ............Ja, és csak egyszer élünk. Ezt megmondták a reinkarnációs tanfolyamon.
Igaza van. Ma, mint minden nap, busszal jöttem haza. A szokásos dolgokat láttam. Tíz emberből tíz panaszkodott. Egyszer csak, megmagyarázhatatlan okokból, a zsigereimben éreztem a veszélyt. De itt is csak a szokásos dolog történt. Két bazi nagy fékezés. Buszos is, BMW-s is nyikorgó gumikkal állt meg. De az élet ment tovább. Mi lett volna ha ? A tiz ember úgy távozott volna, hogy élete utolsó perceiben ( is ) panaszkodott. Én hülye meg úgy, hogy őket figyelem. Máskor, játszani ( telefonon, természetesen ) vagy tervezni szoktam.
Az egyik ilyen tervem az volt, hogy piros színű kupakokból készítek markolatot, egy jobb napokat látott, régi, gyári késnek. Pár hónap alatt össze is gyűlt annyi, hogy megvalósíthattam, e tervemet. Tudom, megnézhettem volna néhány videót a YouTube-on, és akkor jobban sikerült volna. De nem ez volt a célom. Hanem az, hogy bohóckodhassak egyet. Hát ez lett az eredménye. És én így is büszke vagyok rá. Holnap ugyan nem lesz vége mindennek. De én megtettem amit megtehettem, és MA is elégedett vagyok magammal. Ja, és a neve onnan jött, hogy a chupacabra sem valami gyönyörűség, hanem egy ........olyan.......na pont ilyen mint ez a markolat.
