Hjort Jaktkniv.

Szerrencsés embernek érzem magam. Ugyanis olyan barátaim vannak, akik gondolnak rám, amikor késkészítésről van szó. Nem kell rosszra gondolni, csak ellátnak alapanyaggal. Ki ki acéllal, keményfával, bőrrel, nem is beszélve az igazi nemes anyagokról. Mint például ? ilyen anyag számomra az északi szarvasok agancsai. Nem véletlenül szeretnek vele dolgozni a késesek, hiszen alig van benne szivacsos rész. Annál több viszont a csiszolható rész, ami még szép fehér marad. Na ezért nemes anyag számomra. Az én kiskéses Istenkém áldjon meg érte Degu, hogy hozzájuttattál ehhez a kiváló alapanyaghoz..Apropó alapanyag. mármint az acél. Bizony bizony, nem kés acél. ( ezért egy páran nem kedvelnek engem mert, preferálom a másod nyersanyagokat. Ő dolguk. Szerintük kést csak késacélból lehet készíteni. Valamennyire igazuk is van, mert én is tudom, hogy jó kést, jó késacélból lehet készíteni. De én szeretek veszélyesen élni, és neki megyek az ismeretlennek. Mármint az ismeretlen alapanyagnak. Bár számomra nem ismeretlen, mert tudom, hogy honnan van. ) A markolók kanalának a körmeit készítik belőle. És hogy késkészítésre mennyire alkalmas ?

Képzeljétek el .....hagyok egy kis időt.....tökéletesen. Flexkorong vágja, csiszolószalag szépen csiszolja. akkor szerintem pont jó. Ja két dolgot azért nem lehet vele csinálni. Fúrni, és reszelni. Pont olyan mintha egy edzett acéllal dolgozna az ember. Ne égesd meg, csiszolás közben, és hidd el pont jó lesz. Majd használat közben leválik mennyire lesz éltartó, rozsdaálló stb....stb.

Engem különben is az , bűvöl el, hogy miként alakul az anyag a kezem munkája által, és nem az hogy a szénen kívül, milyen ötvözőanyagokból áll. Van abban valami felemelő, ahogy a ragasztótól csöpögő szögletes "jézusomezmegderonda" valamikből, a végén egy "dejóérzéskézbevenni" .......kés lesz. Arról meg nem is beszélve, hogy nem egy unásig ismert, formát készítettem....kb." százhuszonhetedszerre"  .....vagy ki tudja hányadszorra. Egy szónak is száz a vége, Szeretek kést készíteni.