Mindig készen állok egy új kés készítésére. Csupán csak egy kis idő kell ahhoz, hogy lázba jöjjek, és elkezdjek a műhelyben ténykedni. A minap felhívta a kollegám a figyelmemet arra, hogy a sima laposvas is lehet jó kés alapanyag. Mármint az amelyik szerkezeti acélból készült. Hiszen majd 0,6%-os széntartalma van. Ilyen mennyiségben található szén a híres 12C27 acélban is. De nem is ez a lényeg, hanem az hogy hogy munkáltam meg ezt a viszonylag lágy anyagot. Hideg kovácsolással. Magyarul agyba főbe vertem egy sínvason az eredetileg 3 mm vastag, illetve vékony laposvasat. Lett belőle egy hozzávetőleg 2mm-es, berepedezett valami.
A lelkét, mármint a középső részét pedig gyorsan formára alakítottam. Ja, és egy kicsit csiszolgattam is. De mivel annyira megtetszett az a felület amit a kalapálással értem el, hogy a csiszolás után újra nekiestem egy kicsit. mindig is imádtam a rozsdás bökő kifejezést. Hát én most ilyet készítettem. Na de ne feledkezzünk meg a kés látványosabb részéről sem. A markolatról, aminek anyagát
Zé barátom biztosította ( még pontosabb kifejezéssel ajándékozta ) nekem amikor nála voltam Sárváron. A kőrist én is felismertem benne, de a vékony kis falemezek anyagát majd megkérdezem tőle. Mindenesetre nagyon dekoratívak. Szerintem.
Ezúton is köszönöm neki, hogy kinézte belőlem hogy tudok belőle egy elfogadható késmarkolatot készíteni. A formáját pedig az egyik Dűne nevezetű késem alakjára szerettem volna elkészíteni. Hellyel közzel sikerült is. Ha nem említettem volna még eddig, ez a kedvenc filmem. Egyértelmű tehát hogy a nevét is innen választottam. A Shai-Hulud az Arrakison található homokférgek neve. Aki nem érti, annak javaslom, hogy életében egyszer, legalább nézze meg a David Lynch rendezte változatát. evvel pedig végképp elmagyaráztam, hogy miért nem homokban fényképeztem le az új ( de réginek látszó ) késemet. Mert eltűnt volna benne. De a betontömb már neki is gondot okozott. Még készítek egy két testvért neki, és nem kell felásnom a kertet. Hanem csak szét engedem őket. ( Megsúgta Zé barátom: nyír, cseresznye, mahagóni a kis csíkok anyaga. )
Mindig készen állok egy új kés készítésére. Csupán csak egy kis idő kell ahhoz, hogy lázba jöjjek, és elkezdjek a műhelyben ténykedni. A minap felhívta a kollegám a figyelmemet arra, hogy a sima laposvas is lehet jó kés alapanyag. Mármint az amelyik szerkezeti acélból készült. Hiszen majd 0,6%-os széntartalma van. Ilyen mennyiségben található szén a híres 12C27 acélban is. De nem is ez a lényeg, hanem az hogy hogy munkáltam meg ezt a viszonylag lágy anyagot. Hideg kovácsolással. Magyarul agyba főbe vertem egy sínvason az eredetileg 3 mm vastag, illetve vékony laposvasat. Lett belőle egy hozzávetőleg 2mm-es, berepedezett valami.
A lelkét, mármint a középső részét pedig gyorsan formára alakítottam. Ja, és egy kicsit csiszolgattam is. De mivel annyira megtetszett az a felület amit a kalapálással értem el, hogy a csiszolás után újra nekiestem egy kicsit. mindig is imádtam a rozsdás bökő kifejezést. Hát én most ilyet készítettem. Na de ne feledkezzünk meg a kés látványosabb részéről sem. A markolatról, aminek anyagát Zé barátom biztosította ( még pontosabb kifejezéssel ajándékozta ) nekem amikor nála voltam Sárváron. A kőrist én is felismertem benne, de a vékony kis falemezek anyagát majd megkérdezem tőle. Mindenesetre nagyon dekoratívak. Szerintem.
Ezúton is köszönöm neki, hogy kinézte belőlem hogy tudok belőle egy elfogadható késmarkolatot készíteni. A formáját pedig az egyik Dűne nevezetű késem alakjára szerettem volna elkészíteni. Hellyel közzel sikerült is. Ha nem említettem volna még eddig, ez a kedvenc filmem. Egyértelmű tehát hogy a nevét is innen választottam. A Shai-Hulud az Arrakison található homokférgek neve. Aki nem érti, annak javaslom, hogy életében egyszer, legalább nézze meg a David Lynch rendezte változatát. evvel pedig végképp elmagyaráztam, hogy miért nem homokban fényképeztem le az új ( de réginek látszó ) késemet. Mert eltűnt volna benne. De a betontömb már neki is gondot okozott. Még készítek egy két testvért neki, és nem kell felásnom a kertet. Hanem csak szét engedem őket. ( Megsúgta Zé barátom: nyír, cseresznye, mahagóni a kis csíkok anyaga. )
Szia!
VálaszTörlésHúú, ez nagyon tetszetős lett! Nem is gondoltam, hogy ez a markolat ilyen jól fog kinézni, a vékony kis falamezek : nyír-cseresznye és mahagóni. A penge nagyon rusztikus hatást kelt..egyszóval nagyon jó, úgy ahogy van!
Zé barát.
Szervusz Zé !
VálaszTörlésKöszönöm szépen a dicsérő szavakat. De ezt annak köszönhetem, hogy te jól összeválogattad, és összeragasztottad ezt a kombinációt. Én csak a formájáért vagyok felelős. Most fogok hozzá a csomboros akácos késhez.
AMA.
Jó napokat kívánok!
VálaszTörlésNekem is igen tetszik, a markolat kifejezetten gyári lett. Bár mint puukkoo-kooperációs-koordinátortól nem is vártam mást. És tekintettel arra, hogy a markolat mélyen tisztelt Zé barátunkkal is rokoni kapcsolatot ápol ez már garanciát is jelent arra, amit Te alkottál.
Ezúton is kösz a kezdők nevében
Üdvözlettel:Zsombor
Szervusz Zsombor !
VálaszTörlésIlyen kacifántosan, de szépen megfogalmazott dicsérő mondatot még nem kaptam, amióta blogolok. Most jut eszembe hogy én is kezdő vagyok, hiszen még csak 3 bejegyzésem van.
Tisztelettel, AMA.
Azt hallottam hogy a muelanak is vannak hidegen kovacsolt kesei nekem egy colibri tipus jutott de sehol sem talaltam errol feljegyzeseket. Te tudsz olyan pengekrol melyeket ezzel az eljarassal kemenyitenek? a fergen kivul.
VálaszTörlés