Sany-O, avagy a félbetört karrier.

Úgy gondoltam, senkit sem untatnék avval, hogyan és miként került hozzám, egy törött penge................Dehogynem ! Magától a nagy Kedves Medvétől kaptam, miután megpróbálta kalapáccsal orvosolni, a kovácsolásnál keletkezett egyenetlenségeket. Vajmi kevés sikerrel. Néha a legjobbakkal is megesik, hogy nem bírják a feszültséget. Mindezek ellenére még nem kell őket ezért, a kukába kidobni. Át kell alakítani őket ! Ami, ugye tudjuk, a mi sem egyszerűbb kategóriába tartozik. Az összes óv intézkedést betartva, és mindent számba véve, egyszerűen csak átszabjuk a kontúrokat. Mindezt úgy tesszük, hogy a lehető legtöbb maradjon meg a törött pengénkből. Én a legkézenfekvőbb módszert választottam a leghosszabb élszalag megtartása érdekében. Birkaláb hegyűre változtattam át, az eredetileg hasas pengét. Nem rajzoltam rá az új formát. Inkább engedtem, hagy szaladjon a csiszológép szalagján. Azt vettem észre, hogy ilyenkor alakulnak ki a legszebb ívek. Bár mindez csak ízlés kérdése. Szépen szálltak a szikrák..........tényleg, még meg sem említettem azt hogy W8-as anyagról van a kis drága............... a pórias nevén nevezve, ezüstacélból.
Percek alatt végeztem, és közben azt is kitaláltam, hogy milyen formája lesz a markolatnak. Már csak azon kellett agyalnom, hogy melyik fa illene a nyersen hagyott kovácsolt felülethez. Éppen bele akartam túrni a fiókomba, amikor a satu pad sarkán megpillantottam, egy színezett A3-as méretű bőr darabot. Sehova tovább ! Ez lesz a befutó. Gyorsan felkockáztam kb. 31x39 mm-es darabokra, és a közepükbe pecek vágóval elnyújtott lyukakat ütöttem. Na ezeket húztam rá a markolat tüskére. Összeragasztásukra egy víz alapú faipari ragasztót használtam. Azt pedig hogy ezek a bőrkorongok ne csússzanak szét, két csont darabkával akadályoztam meg. Száradás után már csak csiszolnom kellett egy keveset. Ami viszont nem ment zökkenő mentesen. De csak addig, amíg a respirátort fel nem vettem. Csak úgy szállt a por mindenfelé. A végén úgy is én takarítok ! Hagy szálljon. A vége akkor is egy új kés lesz................! Az lett. Bár nem a legszebb. De én úgy tartom, hogy néha készíteni kell olyan kést is, ami nem teljesen olyan mint amilyet a boltok polcain tucat szám lehet találni.