Skimpy, avagy... kézzel uram, ha szolgád nincs.

Mit tegyen az ember, ha reszelhetnéke támad ? Hát reszeljen ! Na ennek a kijelentésnek, története van ám. Bár nem olyan fordulatos, mint a moziban látott " marsos-kardozós " film volt. Avval kezdődött, hogy két majom a fejemben éppen kidobósat játszott. Természetesen mandinerre játszottak, és ehhez a koponyám belső falát használták. De hogy érthetőbben fogalmazzak. Front érzékeny vagyok, és veszettül fájt a fejem. Bevehettem volna egy fájdalomcsillapítót, de attól meg kába lettem volna. Van egy másik módszer. A monoton fizikai munka. Mivel ilyenkor képes kikapcsolni az ember agya a felelős receptorokat. Ez utóbbit választottam, és nekiálltam kést készíteni...................de gép nélkül. Fűrész, amerikáner, reszelő, és csiszolóvászon kellett csak, és már kezdtem is a kb. 5 órán keresztüli munkaterápiát. Jobb alapanyag híján, sima 2 mm-es rozsdamentes lemezből kivágtam a kés formáját. Igen ám, de a lemez eléggé alaktalan volt, és arra csábított, hogy ne egy egyszerű vonalvezetésű halefot készítsek. Kitaláltam, hogy legyen ujjon pördülős az új késem. Mi sem egyszerűbb ennél. Hmmm ! Hát a fúrás az amerikánerrel. Nem tudom ki, és mikor csinálta utoljára, de én kiakadtam hogy mennyire lehet haladni vele. Öt perc alatt kifúrtam 10 lyukat. A többit meg majd megoldja a reszelő. Amivel az élprofilt ( bár a képeket nézve ez a kijelentés kissé túlzónak tűnhet ) is evvel a reszelős technikával alakítottam ki.
Kijelentem, hogy már a fúrás alatt sikerült leszedálnom a két majmot, és a többi műveletet már csak azért is kézzel csináltam, hogy lássam mi kerekedik ki belőle. Egyébként a markolattal volt a legkönnyebb dolgom, mert a házi ( 65 mintájú zubbonyból, és műgyantából hoztam össze, kb. 2 évvel ezelőtt) készítésű micarta nem bizonyult olyan ellenállónak, mint a saválló lemez. Mindenesetre amíg kötött a ragasztó, addig beiktattam egy kis gázlángos edzést a minőségét tekintve, KO 33 jelzésű anyagnak. Így talán fölé vittem az 50 HRC-nek. Ami kevésnek tűnhet, de azért a kenyeret még tudja vágni. Hacsak nem " teszkóvásszal " készített ! Az még a többi késnek is feladja a leckét. Na de a lényeg az, hogy egy délelőtt alatt eljutottam a 0-ról a 1-re. Azért ez már valami. És kézi erővel ! Hú mennyi áramot spóroltam ! Ezért érdemelte ki ez a kissé rusztikus ( mindenki tudja, hogy ez késes berkekben, a nem túl szépet is jelentheti ) kés, a Skimpy, azaz a spórolós nevet. Még egy utolsó megjegyzés: Rohadtul elfáradtam a végére ! Úgy hogy legközelebb, a csiszológépet biztosan be fogom indítani, ha " késkészíthetnékem " támad.