Nagyon szeretem a hobbimat. De ezt tudjátok. Imádom amikor egy rajzom megelevenedik, a kezeim munkája által. Most se volt ez másképp. Csak egy valami volt más. Egy dokumentum filmet nézve rájöttem a nagy igazságra. Semmi nem örök, csak a változás. Ezt a mottót magam javára is tudom fordítani. Változni, jó dolog. Főleg ha fejlődik közben az ember. Úgy érzem, ez néha nekem is összejön. El tudok készíteni, olyan furcsa formájú késeket, amilyeneket évekkel ezelőtt nehezen tudtam elképzelni. Bátrabb lettem. Hiszem hogy ez előnyömre vált. De elég is ennyi a fényezésemből. Szóval, egy ősállat volt az ami a legújabb bicskám ihlette. A pengét most egy 80CrV2 szénacélból vágtam ki. Egy ősállat mégsem lehet rozsdamentes. A biztosító retesz is úgyanebből az acélból készült. A markolat pedig egy darabka wenge fa volt. A csavarozást a jó öreg M3 BKNY csavarokkal oldottam meg. Rugó gyanánt egy ujjnyi hosszúságú küllőt használtam. Aki kíváncsi rá, hogy miként néz ki belűlről egy ilyen bicska,az kattintson rá az Instagram oldalamra. Ott láthatja a boldog, és elégedett ábrázatomat is. Már ha még nem unja. Én még nem unom magam, ahogyan a nyitófuratos bicskák készítését sem. Az a nagynevű cég is örül neki, ha valaki használja, a korszakalkotó, és innovatív találmányukat. Nem arra vágyom, hogy az egész világ megismerje a bicskáimat. Arra vágyom hogy mindig legyen kedvem elkészíteni a következőt. Nopsy is egyetért velem, mert miközben a billentyűket nyomkodom, egyetértően bólogat. Vagy csak a szemem káprázik, akár a naplemente, a 280 millió évvel ezelőtti földön.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése