Amit mondtam, megmondtam. Készítek még két testvért a Shai-Hulud nevű késemnek. Mivel a második a sorban, ildomos volt ezt a nem túl frappáns nevet adni neki. Kalandos volt az elkészítése az biztos. Mert kitolt velem az én
Zé barátom, és egy olyan színkombinációjú fadarabot adott nekem, aminek nehéz sokáig ellenállni. Legalábbis nekem. Csak egy gondolat járt a fejemben. Az ne rontsam el. Aki viszont ismer engem az tudja hogy én erre is képes vagyok. Mármint a rontásra. Ugyanis, miközben kialakítottam fészket a nem túl hosszú markolattüskének, úgy elrepesztettem a fölső kőris darabot, hogy öröm volt nézni.
Majdnem elpilledtem, hogy mit fogok mondani Zé-nek ha megkérdezi, hogy -És mit készítettél a kőris-mahagóni kombinációból. De aztán rájöttem, hogy amíg ott voltam nála, akkor tanultam is egy s mást tőle. Méghozzá azt, hogy avval a bizarr állagú fehér faipari ragasztóval, hézagmentesen lehet ragasztani. Mivel a két fél összeillett nem voltam rest alkalmazni ezt a módszert, ahelyett hogy kidobtam volna a fadarabot. De a kaland folytatódott, a pengénél készítésénél is. Sorolnám a sérüléseimet: rávágtam kalapáccsal az ujjamra, kétszer kapta ki a szalag a pengét a kezemből, és a bakancsomat amortizálva le, és végül de nem utolsó sorban a savazásnál sikerült oly mértékben megsavazni az egyik ujjamat, hogy nem tudtam egy pár napig ujjlenyomatot adni. Röviden ennyi. De a végén elégedettség töltött el, mert kissé bepöccenve behajítottam a sarokba ( pedig nem a kés tehetett róla, hanem a hülye készítője ) és a kés mégis egyben maradt. Már csak egy megjegyzésem maradt, ami abszolút nem a késsel kapcsolatos. Tudjátok miért nem jó József Attilával barkochbázni ?.............................Mert mindig csak a Mamára gondol.................................. Én meg arra hogy még egyszer nem csinálok ilyen hülyeséget, hogy a kukhri-t összeházasítom a puukko-val.
Amit mondtam, megmondtam. Készítek még két testvért a Shai-Hulud nevű késemnek. Mivel a második a sorban, ildomos volt ezt a nem túl frappáns nevet adni neki. Kalandos volt az elkészítése az biztos. Mert kitolt velem az én Zé barátom, és egy olyan színkombinációjú fadarabot adott nekem, aminek nehéz sokáig ellenállni. Legalábbis nekem. Csak egy gondolat járt a fejemben. Az ne rontsam el. Aki viszont ismer engem az tudja hogy én erre is képes vagyok. Mármint a rontásra. Ugyanis, miközben kialakítottam fészket a nem túl hosszú markolattüskének, úgy elrepesztettem a fölső kőris darabot, hogy öröm volt nézni. 
Majdnem elpilledtem, hogy mit fogok mondani Zé-nek ha megkérdezi, hogy -És mit készítettél a kőris-mahagóni kombinációból. De aztán rájöttem, hogy amíg ott voltam nála, akkor tanultam is egy s mást tőle. Méghozzá azt, hogy avval a bizarr állagú fehér faipari ragasztóval, hézagmentesen lehet ragasztani. Mivel a két fél összeillett nem voltam rest alkalmazni ezt a módszert, ahelyett hogy kidobtam volna a fadarabot. De a kaland folytatódott, a pengénél készítésénél is. Sorolnám a sérüléseimet: rávágtam kalapáccsal az ujjamra, kétszer kapta ki a szalag a pengét a kezemből, és a bakancsomat amortizálva le, és végül de nem utolsó sorban a savazásnál sikerült oly mértékben megsavazni az egyik ujjamat, hogy nem tudtam egy pár napig ujjlenyomatot adni. Röviden ennyi. De a végén elégedettség töltött el, mert kissé bepöccenve behajítottam a sarokba ( pedig nem a kés tehetett róla, hanem a hülye készítője ) és a kés mégis egyben maradt. Már csak egy megjegyzésem maradt, ami abszolút nem a késsel kapcsolatos. Tudjátok miért nem jó József Attilával barkochbázni ?.............................Mert mindig csak a Mamára gondol.................................. Én meg arra hogy még egyszer nem csinálok ilyen hülyeséget, hogy a kukhri-t összeházasítom a puukko-val.
Szervusz Ama!
VálaszTörlésSzerintem jól sikerült a lakodáré. Mármint a kukri és pukko házasítása. Nekem kifejezetten tetszik a forma és így távolból egy jól használható kés benyomását kelti és gondolom a gyakorlatban is jól teljesít.
Zsombor
Szia AMA!
VálaszTörlésTudod hiába a jó faanyag, ha valaki nem tud vele mit kezdeni, na Nálad ez a veszély nem fenyeget! Nagyon jó a forma, talán kontúros késként még találkozhatsz vele az oldalamon :)
Zébarát.
Szervusz Zsombor !
VálaszTörlésEddig még csak gallyaztam vele, és azt megrázkódtatás nélkül tűrte. Az pedig hogy összekombináltam ezt a két össze nem illő kést, azt csak a mérhetetlen kíváncsiságomnak köszönhetem.
AMA.
Szervusz Zé !
VálaszTörlésCsak egy javaslatom van, ha tényleg komolyan gondolod a dolgot. Legalább 4-5 mm-es vastagságú anyagból készítsd el. Az enyém vékony, és nem merek nehéz munkát bízni rá.
AMA.