Nova, a Norvég vadász puukko.

 Előre is elnézést kérek azoktól, akik azt mondják hogy egy kés legyen nemes anyagokból. Teljesen egyetértek velük. De a múltkor a Késportálon láttam egy olyan kést, amitől teljesen begerjedtem. Gondoltam, én is megpróbálok egy olyat készíteni. Na nem éppen a formája tetszett annak a késnek, hanem a markolata. Ami úgynevezett micartából volt. Ez csak annyit jelent, hogy műgyanta, és szövet felhasználásával, egy kompozitot készítünk. Az én választásom a szövet terén, egy egyszerű konyharuhára esett. Penge terén pedig egy Degu által, Norvégiából hozott, nyers puukko pengére. Két alapanyag már meg volt, amikor utána néztem a kötőanyagnak is. Azt tudtam hogy legalább 1 dl műgyanta kell ahhoz hogy szilárd legyen a markolatom. De nekem csak egy feles pohárra való jött össze. Akkor egy kicsit improvizáltam ! A belső részre két komponensű ragasztót használtam, a külső részt pedig a műgyantával itattam át. Ehhez viszont először két határolót kellett csinálnom bakelitből. Mert az bevált már a Zephyr nevű késemnél is. 

De mindenek előtt meg kellett csinálnom a skandináv típusú leélezést. Volt ugyan eredetileg, de az csak 4 mm széles volt. Azt mondta Degu, amikor átadta a pengét, hogy :- A magadfajta örömkéses, biztos ki tudja igazítani, hogy pofásabb legyen ! Jelentem ki tudtam igazítani. Olyan éle lett, hogy a maszkolást minduntalan átvágta. Pedig alig nyomtam hozzá az élhez a maszkoló szalagot. És nekem még ezek után kellett megcsiszolnom a markolatot. Egy rossz mozdulat, és pillanatok alatt félbe vághatom a kari-erem. De megoldottam. Hagytam egy napon át kötni a ragasztókat, és másnap boldogan kezdtem hozzá a csiszoláshoz. Gyorsan haladtam, mert nem volt nagyon kemény a házi készítésű micarta. Az igazinál, nagy nyomáson préselődik bele a gyanta a szövetszálak közé. De ebben az esetben csak a erőteljes markolászással lehetett tömöríteni az anyagot. Na ezért lett puha az én micartám. Így sem lett rossz. Ellenben nagyon érdekes lett a markolat mintázata. Volt olyan vevőm, aki meglátta a munkahelyemen az asztalon, és  megkérdezte hogy :- Baconnal van betekerve a késed ? Elkerekedett szemmel néztem rá, de aztán már együtt nevettünk a beszólásán. Van abban valami bizarr, hogy egy darab rongyból, és némi ragasztóból kés markolatot lehet készíteni. Legközelebb viszont visszatérek az egzótákhoz. Mert tervekkel, és ötletekkel nagyon, de nagyon teli van a fejem.