Pille...

Lelkem akkor lel megnyugvást, ha a kezem által készített dolog kedvemre valóra sikeredik. Mert ugye az zeneszerző ki tud teljesedni, ha ír egy jó dalt. Vagy a séf is amikor megalkot  egy új ételt. Én ugyanígy vagyok a késekkel. Bár már teli vannak a polcaim éllel rendelkező alkalmatosságokkal, de még nem érzem úgy hogy le kellene állnom. Ellenkezőleg. Gyakorolok, mert nem sokára hozzá kell fognom a karácsonyi ajándékba kapott Pt-77 laminált penge, és a rajzos nyírfa hasáb puukková alakításához. Nem szeretném eltolni, hát gyakorlom a késkészítést szorgalmasan.

Avval szoktam indítani, hogy amikor belépek a műhelybe, meggyújtok egy szantál füstölőt, és megnyugszom. Aztán csinálok egy hátra szaltót, és hozzálátok a penge elkészítéséhez. Ha kell ragasztok, és másnap lecsiszolom a fahasábról a fölösleget, hogy markolat legyen belőle. Ennél bonyolultabb dolgokra amúgy sem vagyok képes. Na de a Pillét, máshogy készítettem. Mivel nincs alapanyagom, mostanában sűrűn nézek szét a kacatos fiókomban. Ott találtam egy 100 Forintos boltban vásárolt.....alumínium lemez borítású !................konyhakést. Semmi extra, szimpla tömeg gyártott fogyasztási cikk.

Megsajnáltam, és adtam neki új ruhát. Na nem túl drágát, hiszen a markolat java része, egyszerű fehér háncsos nyírfa ágból áll. No meg egy kis paliszanderből. Nem volt semmi bonyolultság az elkészítésében, mert csak lukat fúrtam az ágba, és kifűrészeltem a markolattüske helyét. Majd kireszeltem a fölső bakniban is, de kicsit finomabb mozdulatokkal, evvel eltüntetve a tátongó réseket. Az alsóba pedig két furatot mélyítettem 3 mm-es fúróval, és a markolat aljában is megismételtem az eőbb említett művelete. A ragasztó száradása után, pedig már csak finomítanom kellett az egészen. Csiszolás után megállapítottam, hogy pillekönnyű lett. Jött a megvilágosodás.........mert felkapcsoltam a másik 25 W-os izzót.........akkor ez lesz a neve. Rögtön beindult a fantáziám, és elképzeltem hogy egy stilizált pillangót fogok rajzolni a markolatra. Öcsém viszont megmentett ettől, mert megrajzolta helyettem. Neki ugyanis fényévekkel jobb a kézügyessége, mint az enyém. Nem hiszed ? Akkor néz csak meg a rajzait..........itt ! Aztán pedig a Victorinox Spartan bicskámmal jól kifaragtam. Végül pedig lemértem, és 60,2 grammot mutatott a mérleg. Na ekkor teljesen megnyugodtam. Történhet bármi ebben a világban, amíg én késeket készíthetek, addig nagy baj nem lehet.