Imádlak Afrika !

 Néhány napja még, repkedtek a mínuszok. Az ember fia, pedig áhítozza a meleget. Menjen ki Afrikába ! Már aki megteheti. Van egy olyan ismerősöm, aki ugyan "csak" egy évben egyszer, de kiutazik Afrikába. Vadászik puskával, és íjjal is. De egyszer elszólta magát, hogy nagyon szeretne lándzsával leteríteni, egy varacskos disznót. Nosza, nekem se kellett több, beindult a fantáziám. Na nem a disznóra, hanem a lándzsa készítés lehetőségére. Mindig is akartam egy dobó alkalmatosságot készíteni. Na de miből legyen ? Milyen legyen a súlya ?

 Többek között, ezek a kérdések jártak a fejemben. De gyorsan megtaláltam a válaszokat. Az aszfaltvágó korong lesz az alapanyag, és az Assegai ( cold steel által készített ) lándzsára fog ( reményeim szerint ) hasonlítani. Az első dolgom a számolás volt, mert akkorát nem akartam, mint az eredeti. Én "csak" 330 mm-es hosszban gondolkoztam. Igen, igen. Ennyit ad ki a korong. Oportunista lévén én alakulok, és nem ragaszkodom, körömszakadtáig a mátrix-féle valósághoz. Átszámoltam mindent, és kivágtam a lemez darabkát.

 Berényi Sanyitól tudom, hogy ha lehet, akkor a markolattüskét alakítsuk ki először, a kovácsolásnál. Hát itt olyan nincs ! Van helyette viszont köpü, ami magába tudja fogadni a lándzsa, fa rúdját. Mindezt úgy, hogy nem kell 18-as karikával megjelölni a bal sarokban. Felhevítettem tehát a lemezt, és a kollégám által készített kis edző vályúmban, és nekiláttam az anyag hajlításának. Az ÚÚÚ formát viszonylag könnyen kialakítottam, mert egy szögvas darabkája segített nekem. Na de Hogy üssem meg, hogy most meg CSŐŐŐ alakja legyen ?

 A válasz és a megoldás, egyszerű. Megint a szögvasban kalapáltam, csak most a köpü másik oldalát. Ezen nekibuzdulva, már gyerekjáték volt a merevítő borda, kialakítása. Természetesen egy kicsit (?) féloldalasra sikeredett, de hát úgy látszik a szimmetria, nem az én asztalom. Ezek után megmerítettem egy kis fáradt olajba, és türelmetlenül vártam hogy kéz melegre hűljön. Igen azért, hogy megcsiszolhassam, és kiélezhessem. Mindkét dolog sikerült......!  Ha a rusztikus kifejezést használjuk. Mi késesek, tudjuk, hogy mit takar valójában ez a kifejezés. Viszont a végeredmény erősen hasonlított arra, amit elképzeltem. Egy gyors hajlítási teszt a satuban, és büszke mosollyal vittem be a családomnak megmutatni, hogy mit alkottam. A Mit csináltál a szeneslapátból?........A hegyében van kétmilliméter ! -en keresztül.......az Ennek ilyen nehéznek kell lennie ?-ig mindent kaptam. Hiába na, a szakértők véleménye kincset ér ! De aztán eljött az a nap, amikor a leendő gazdája vehette a kezébe. Azt hiszem az eső kifejezés amit használt az a...... B@zdmeg, Jani !....volt. Azt mondta, hogy mikor meglátta a csomagoláson keresztül, majd kiugrott a szíve. Talán azért, mert nem minden nap kap az ember egy kézzel készített lándzsahegyet, ajándékba. Na meg talán azért, mert "koldsztílesen" átkötöttem egy Warning, this spear, very sharp ! feliratú piros színű címkével. Izgalom, mosoly, és elégedettség az amit az arcán lévő mimikából ki tudtam olvasni.

És........ennyi nekem tökéletesen elég, a boldogságomhoz.

Az ő arcáról is mindent le elehet olvasni.  Igen. Ő is boldog !