Eljött végre az a pillanat, amire már régóta vártam. Kész vagyok a "nagyvassal". Januárban rendeltem meg hozzá az acélt. Meg is érkezett az 500x58x8 milliméteres sleipner acél. szolid, visszafogott 15.540. forintot kellett kicsengetnem érte. Két kiló acélért, még ennyit, soha nem fizettem. De mivel tudom hogy jó anyag, nem haboztam, egy cseppet sem. Kb. egy hónap ( csak jelzem, ez az előbb említett hónap volt, ami állítólag a leghidegebb hónapja az évnek ) alatt, kevéske kis szabadidőmben, kivágtam, kontúroztam, előcsiszoltam, menetet vágtam a markolattüskére, meghőkezeltem, és megereszetettem, majd végül készrecsiszoltam az acéldarabkát. Így csak 631 grammot nyomott a kicsike.
Majd februárban, megrendeltem hozzá a markolatanyagot is, ami egy 130x40x30 milliméteres, fekete micarta tömb volt. Na ez sem volt olcsóság, mert egy 1,2 milliméteres G10 közbetéttel együtt, 10.340 forintba került. De hát ez a "nagyvas" megérdemli. Ezek után órák teltek el azzal, hogy keresztvasat, közdarabot, hézagolót, még egy közdarabot, és markolatgombot készítettem. Nem sok munka, csak mindent fúrni, és reszelni kell. Ja... és hellyel közzel.... illeszteni. Jó időtöltés annyit elárulhatok. Ehhez képest az hogy az egészet felfűzi az ember a markolattüskére, és összeragasztja, már szinte gyerekjátéknak tűnik.
Na de ezek után jött csak, a java. Mert a szögletes vastag micsodákból, egy fogható, kézbeillő kényelmes markolatot kell csinálni. Elárulom ez sem egy egyszerű dolog. Mérni... rajzolni...csiszolni. De egyszerre nem lehet sokat, mert amit egyszer már lecsiszoltál, azt nem lehet visszarakni. Erre még nem találtak ki semmilyen varázslatot. De amikor eléred a célt, akkor semmihez sem fogható élményben lesz részed. Büszkén foghatod a kezedbe, és elmondhatod, hogy ez te készítetted. Nincs ehhez fogható érzés. Nagyon megbékül ilyenkor az ember a világgal. Megtömi a pipáját jóféle dohánnyal, iszik egy korty pálinkát, és kiül a kertben a padra...jóízűen pöfékelve, hogy tisztességgel kiélvezze ezt a pillanatot. Na, ez az érzés fog el, ahányszor csak a kezemben foghatom. Nem mondom hogy akarattal ( dehogynem, így akartam az elejétől fogva ) az az érzésem van, hogy valamit nagyon eltaláltam. Mondjuk a súlypontot, ami a keresztvas előtt van egy ujjnyival, hogy könnyen lehessen fogatni, a végleges 820 grammos súlya ellenére. Vagy a markolatot, ami kis és nagy kezű ember számára sem fogáskényszeres, csak simán belesimul a tenyérbe. A kés hegyéről, ami 120 milliméteren vékonyodik el 1,2 millimérerre...csak azért, hogy az vastag pengét be tudja vezetni, a bord....a test...na szóval a dolgok mélyére. A vizes-palackok átvágása, a kartonok átszúrása, a fenyődeszka hasogatása nem akadály számára. Sőt még nehezebb feladatokkal is elboldogul. De ha valaki kíváncsi rá akkor nézze meg a Cold Steel ...Natchez Bowie videóját, a legnagyobb videómegosztó csatornán. Meggyőző lesz. Én nem lemásolni akartam, csak ez volt a feladatom, hogy ehhez hasonló kést készítsek. Én megtettem, mert édesapám arra tanított.... amit megígértél fiam, azt csináld is meg, még ha nincs rajta hasznod...akkor is. Én pedig jó gyerek vagyok, mert megcsináltam. Kellene még egy pár szót írnom a kés méreteiről. Nem szokásom ilyen száraz adatokat írni, de megteszem, de csak azért mert többször "nagyvas"-nak nevezem a BlackBone bowie-t. Teljes hossza:442 mm. Penge hossza:295 mm. Penge vastagsága 8 mm. A penge legszélesebb pontján:50 mm széles. V-re van csiszolva, és egyenes élszalagot kapott. De higgyétek el ezek csak számok. Aki az adatok miatt vesz meg egy kést.......hatásszünet....az......egy okos ember. Kép alapján is, csak annyi látszik, hogy ez egy ......na mi.....igen..... ez egy ....."nagyvas". Pontosan akkora, mint azok a fekete csontok, amiket a Missisippi folyó partján találtak, a régészek. Na ezért lett BlackBone, azaz FeketeCsont, a kés neve.
