Hulló Csillag.

Igazi sufnikés. Mindent a fiók aljáról ki kell rakni a satupadra, és becsukott szemmel kitapogatni, hogy mire van szüksége az ember fiának. A többi meg megy magától. Ami az ember kezében, és fejében van, az jön ki belőle.

De mindenek előtt kell egy kis inspiráció ! Két kedvenc időtöltésem közül az egyik a késkészítés, és mindig megragadom az alkalmat, hogy űzhessem egy kicsit ezt a tevékenységemet. Néha fel szoktam ajánlani ( de szigorúan csak lelkes embereknek, akiknek még felragyog a szeme, ha egy kézzel készített dolgot látnak ) hogy rajzoljanak. Én pedig megvalósítom őket. Természetesen nem pénzért, hiszen ezt nem egy mesterember készíti. ( pont ) Itt a mondat vége.

Csiszoltam, fúrtam, még egy kicsit csiszoltam, majd savaztam, és hirtelen kész is lettem. Aki rajzolt, és szabadságot adott az alkotásban, annak nevét beleróttam a markolatba, mert szinte csak ennyi volt a megkötése. Ja, és hogy miért lett Hulló Csillag a neve ? Nem tudom mi lelte a a villanymotort a csiszológépemen, de egy alkalommal fordítva forgott. Én pedig ahelyett hogy leállítottam volna, gyönyörködtem benne hogy a szikrák most hulló csillag módjára röpködnek a fejem mellett. Aztán megjavult a gép, és azóta sem csinálta. De felejthetetlen élmény volt.

Foltos Babaszka...

Nem akarom szépíteni.............mert így tetszik. Megcsiszoltam ott ahol kellett, és érintetlenül hagytam ahol tehettem. Ja, és kipróbáltam ! Ugyanis ezt a kést nem sajnálom dobni. Ja, hogy nem dobókés alakja van ? Sose probléma. Minden kést lehet dobni. De a Babaszkát úgy dobom mint egy parittyából a követ. Egy bőrszíj segítségével. A colos deszka ajtóba tökéletesen beleállt, ahányszor csak dobtam. Nagyon élveztem ! Mint egy 92 grammos lövedék. Tokot is készítettem hozzá, mert megérdemelte. Nagyon tetszik, és köszönöm Molnár Gábornak, hogy hozzásegített.