Első lépés. Végy egy régi ötletet. Második lépés. gondold újra az ötletet. Harmadik lépés. Valósítsd meg ! Asszem ennyi kell ahhoz hogy ismét rászánja magát az ember fia, egy kis késezésre. Kicsit el vagyok foglalva, mert egyik fesztivál, jön a másik után, amiken mi szeretünk ott lenni. De én ha van egy kicsi szabadidőm, akkor a műhelyben szeretek kikapcsolódni. Bár elismerem, hogy az ilyen kitelepülések alkalmával, sok jó embert megismerek. Új dolgokat is tanulok, amiből lehet profitálni. Bár nem anyagi szempontból.
Na de térjünk rá a késkészítésre. Képzeljétek..............ennél a késnél is újítottam egy kicsit. Eleink, szakkifejezéssel élve, úgynevezett " nyélbeütéssel " rögzítették a pengét a markolatban. Hát én is ezt csináltam. Méghozzá, mindenféle ragasztó, vagy hézagkitöltő anyag nélkül. Egyszerűen csak fúrtam egy lyukat a egy merbau darab közepébe, és üreggé tágítottam. Van erre egy célszerszámom......egy elvékonyított szúrófűrészlap benyelezve........amit még
Zé barátom készített nekem.
Majd a markolattüskét, szolid flex-mozdulatokkal, befűrészfogaztam. Méghozzá úgy, hogy a penge irányába álljanak a fogak. Evvel azt értem el, hogy olyan lett a tüske, mint a q-tya-f@sz@. Befelé könnyen megy, de kifelé még háromszori ráolvasásra se akar jönni.
Katie is like a child ! Ahogy a művelt Angol mondaná. A végén még arra is ragadtattam magam, hogy egy kis savazással megdíszítettem a pengét. Innen kapta a nevét is,
