Az egyik nap szalonnázni támadt kedvem. Magyar ember lévén, bicskával. De ekkor szembesültem azzal a ténnyel, hogy nincs szalonnázó bicskám. Úgy döntöttem hogy ezt orvosolni kell. Úgyhogy...készítettem egyet. Persze nem különleges acélból. Csak egy egyszerű aszfalt vágó tárcsából. Szeretem a nemes acélokat, de erre a feladatra, több mint elégséges lesz, ez az acél is. Csak kivágtam 3 darab, 15 mm széles ( inkább keskeny) és 120 mm hosszú csíkot, amikből kettő a markolat lett, egy pedig a penge. Majd egy negyediket is, amiből meg a rugóját készítettem el. A nitteket, stifteket, vagy szegecseket...3 mm-és hegesztő pótanyagból, csináltam. Gyorsan ment minden, és kb. egy óra múlva már a finomításnál tartottam. A szegecselésnél viszont, elkövettem egy apró hibát. Először a penge tengelyét zömítettem meg, és csak utána a középső tengelyt. Így egy kicsit szorul, ha be akarom csukni. De nyitott állapotban, úgy áll a penge, mint a cövek. Legalább nem fog rácsukódni az ujjaimra. 😝 Mikor már működő képes volt, megtapogattam, és túl simának éreztem a felületet. Ezért, egy kis bambusz mintát reszeltem bele. Így már, nem csúszott annyra. Innen jött a neve is. Szalonnát enni, saját bicskával...az érzés megfizethetetlen. 😁 Minden másra, meg... ott van a Mastercard.
