2020. március 22., vasárnap

Iron Bamboo...


 Sokszor van kedvem kést készíteni mostanában. Mivel a csiszológépem tökéletesen működik, ezért hozzáfogok olyan kés készítéséhez is, ami nem volt tervben. Így fogtam hozzá az Iron Bamboo-hoz is. Régi Orosz gyalukés, tökéletes a leélezés gyakorlásához. Ezt akarom, sok év után rendesen megtanulni......rendesen csinálni. Ha lehet akkor kézből, és nem JIG segítségével. Berényi Sanyinál jártam egy párszor, és mindig csodálkoztam milyen könnyedén alakul az acél a kezei, és a csiszológép által. Avval a kezével, amivel a penge felőli részt odanyomta, mindig volt valami.

Fa.....rongy.....bőrdarab.....? soha nem tudtam kivenni, hogy mi volt az. Én nem használok ilyet. csak a mutatóujjammal támasztok alá. A másikkal, meg jól megmarkolom a markolat felőli részt. Egyszer bent járt a boltunkban Sándor, és azt mondta hogy nem elég lazán fogom az acélt. Mondtam neki, hogy :- Hát persze, mert nem akarom hogy kivegye a szalag a kezemből a pengét ! Mosolygott, és csak annyit mondott: Nem fogja..... ha jól tartod az acélt ! Mindig az a kezed irányít, amivel a penge felőli részt alátámasztod. a másik, markolat felőli részt lazán kell fogni. Megfogadtam a tanácsát, és nem bántam meg. Majdnem tökéletes V-re csiszolást tudtam készíteni evvel az ÚJ-UJJ technikával. Annyira boldog voltam, hogy teljesen belefeletkeztem, és nem tudtam leállni a csiszolással. Na ez látszik meg a markolaton. mivel 5 milliméteres volt a gyalukés vastagsága, és én 1 milliméter mélyen gödrösítettem meg a az acélt a markolatnál, pont elég anyag maradt a szilárdság megtartásához. A markolat has, és hát felőli részén, már bátrabb voltam, és 3 milliméter mályen csiszoltam bele az acélba. Pont négy ujjnak való támaszt tudtam rá készíteni. Az meg egy átlagos emberi kéznél, több mint elégséges. Aztán meg kitaláltam, hogy beleflexelek a vastagabb részeknél "1S-korong-gal" , hogy hasonlítson.......egy......bambuszra. Nagyon boldog voltam amikor elkészültem vele. Aztán "savazást" tartottam, mert túlságosan vakított a fényes felület. Na így már nagyon tetszett. Varrtam neki nadrágot is,bőrből. Azóta viszont nem tudom kitenni a táskámból, mert mindig magamnál akarom tudni. Így meg aztán a szél sem visz el olyan könnyen. Mert.... a táskámba sok kés kell, nehezebb vagyok, mint a Vasember. Hogy ha egyet kivennék belőle, Vasember azonnal lelőne.

UI: Az utolsó két mondatomért, én kérek elnézést. Nehezen tudok leállni, a rímek faragásával. Tudom.... helyette is gyakorolhatnék, mert így a végén, még talán, kést is meg tanulok készíteni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése