Aki ismer engem, tudja, hogy sci-fi rajongó vagyok. Minden hónapban veszek egy fantasztikus könyvet, és azt olvasom a buszon, amivel munkába járok. Régen olvastam a Frank Herebert könyvét is, és nagyon megkedveltem az Arrakis világát, a Dűnét. Ünnep volt számomra amikor 1984-ben David Lynch rendezésében, filmen is láthattam a történetet. Én imádtam. Sokszor láttam. Bár én úgy vélem, a filmek csak egy fajta aspektusból, a rendező szemszögéből közelítik meg a történetet. Az ő szemszögükből. De ahányan olvastuk, annyi féleképpen képzeljük el a sivatag bolygót.
De a mostani feldolgozás, igen csak látványosra sikeredett, Denis Villenouve jóvoltából. Minden képkockája olyan, hogy képernyővédőként is megállná a helyét. Sokan vártunk már egy ilyen grandiózus látványvilággal rendelkező sci-fire. De eljött ennek is az ideje. Mint ahogy nálam is a késkészítés ideje. Nem büszkélkedtem el vele, de már az első rész tán elkészítettem a magam Kris kését. Természetesen, mivel homokféreg fogát nem találtam, még a neten sem, ezért improvizáltam, és diófából készítettem el.
Ezért úgy döntöttem, hogy elkészítem a saját Kris késem, az előző mintájára, de igazi használhatóra. Valódi acélból, és igazi fém markolattal. Volt egy 4,4 mm vastag sleipner acélom. Tudom hogy hosszú lesz a penge, ezért nem választottam vastagabb acélt. Úgy szerettem volna elkészíteni, hogy súlypontja a lehető legközelebb legyen a markolathoz. Mivel fémből, egészen pontosan egy 3/4 " vascsőből készítettem a markolatot, ezért sikerült is elérnem a célkitűzésemet. Hiába 320 milliméteres a penge hossza, akkor is könnyű forgatni. A markolatot wenge fával egészítettem ki, hogy legalább egy kicsit hasonlítson arra amit a Fremenek........ szent késként tisztelnek.
Már csak egy dolgot szeretnék készíteni neki. Igen egy tokot. De ennek még egy kicsit utána kell néznem. Kíváncsi vagyok hogy milyen bőrből készítették. Bár ha sivatagi ruhát is tudtak készíteni, akkor a tok sem okozhatott nekik gondot. Mindent elkészítettek, pedig csak homokjuk van, fűszerük és Sai-Huludjuk. De ennyi nekik pontosan elég ennyi. Nekem pedig az, hogy elkészíthettem a késüket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése