Ismét eltelt egy év az életünkből. Azt nem tudom, hogy ki milyennek érezte, az elmúlt évet, de hogy én jónak, az tuti biztos. Minden területen megpróbáltam helyt állni, és ez hellyel közzel sikerült is. Késes szempontból mindenképpen eredményes voltam, mert az idén 13 kést, bicskát adtam ajándékba. Mondjuk ki is fogytam rendesen. De a fene se bánja, mert csinálhatok helyettük újakat. Hála Imhotepnek, van miből. Az ünnepek alatt kitaláltam, hogy készítek egy olyan bicskát, amihez egy régóta rakosgatott dúraluminium darabkát fogok felhasználni. Piszok jól lehet vele dolgozni, és kellőképpen merev ahhoz, hogy bicskamarkolat készülhessen belőle.
A rajz már meg volt, és munkának is láttam. Először a pengét, a biztosító reteszt, és a távtartót készítettem el. Méghozzá Böhler K110 acélból. Nagyon szeretem ezt az anyagot is, mert roppant szívós pengéket lehet készíteni belőle. A hőkezelését is kitapsztaltam az évek alatt. 1.000. C˚fölé kell vinnem, egy kicsivel. Meg a megeresztését is. Na itt is maradék hőn szoktam megereszteni, de több mint egy órán át otthagyom, a parázs, illetve hamu tetjén. Az a szerencse, ha csak felhevíteném, és hagynám levegőn kihülni, a K110-es akkor is beedződne. Na többek között ezért is szeretem ezt az anyagot. Meg azért is mert nagyon jól lehet polírozni, és szálcsiszolni. Szóval, miután ezekkel megvoltam, 2,5 mm átmérőjű furatokat fúrtam mindkét panelbe.
A bal markolaton ezeket 3 mm-re bővítettem, majd 4 mm mélyen 6 mm-re. Csak hogy legyen helye a BKNY csavar fejének. A jobb panelon lévőkbe, pedig M3 menetet metszettem. Ja, és még két furat, még két menet, mert az egy mm-ed 1.4116 acélból készült klipszet is ilyen csavarokkal szoktam tögzíteni. Más nem is volt hátra mint a finomítás, és az összeszerelés. Jelentem, működőképes bicskát készítettem ismételten. Pedig ezt sem másoltam sehonnan. Rám szokták fogni a szakértők, hogy lemásoltam egy spydercot. Én csak visszakérdezek, hogy ...melyik modelljét ? Nem szokott rá jó válasz jönni. Minden nyitófuratos bicskámat én rajzolom meg, én tervezem ( bár ez nagyképűen hangzik ) és én építem meg a nulláról kezdve. Egy valamit nem lehet, elvitatni tőlem. Saját tollammal ékeskedem, nem a máséval. Így lesz ez a következő évben is, ezt megigérhetem. Ezúton kivánok minden kés szerető embernek, nagyon boldog , és eredményekben gazdag új esztendőt !
UI.:A Jónás a cet, egyébként nem az utolsó kés, bicska, amit utoljára készítettem...!De jövőre is hagyni kell, írni valót hagyni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése