2013. július 12., péntek

Porky Pork...

Nyugodjatok meg, elmúlt a mesélős korszakom. De a késkészítős még nem. Szó szerint elkapott a vágy. Egy régi késes elképzelésemet öntöttem fába, és fémbe. Szimpla diófába, és ( jobb híján ) lapos acélba. Őrizgetek, szárítgatok néhány fadarabot a polcaimon a műhelyben. Néhányat már évek óta. Nézegetem, simogatom, és amikor eljön az ideje, akkor felhasználom őket. De néha a fene megesz engem, mert rájövök, hogy a féltve őrzött, szép erezetű fa nem csak nekem tetszik, hanem a kemény...fa...szúnak is. Egyszer meglátom, a csepp kis nyakát kitekerem, az biztos. 
Jöhet a "B" terv, most is az lépett életbe. Van a fejemben kb. minden méretbe ( n ). Trance zene az mp3 lejátszóba, indulhat az stopperóra. Egy ima elmormolva, fránya reszelő a kézbe, és fél óra alatt a leélezést majdnem kireszeltem készre. Csak akkor kaptam észbe, mikor a zenének hirtelen lett vége. Bárkinek szívesen ajánlom aki fogyni szeretne, végezze ezt a testmozgást............ötször hetente. A francba, már rímelek megint, inkább abba hagyom mielőtt valaki megint. Bár ez nekem szokott egyből menni, hibbant vagyok nincs mit tenni.  

Írok inkább a késről, kvázi büntetésből. Itt a rímelés vége ! Na.................. valaha jobb napokat látott laposacél került a kezembe, ami st 52-3 jelzéssel volt ellátva. Ez ugyan egy igazi késes számára nem túl vágykeltő alapanyag, de számomra egy kincs. Ja, a betűk és a számok azt jelentik, hogy nem sima gagyi laposvas. Valamennyire meg is tudtam hő kezelni, de nem vittem túlzásba. Nekem megteszi. Amúgy is a formába voltam, vagyok beleszerelmesedve. A középső képen látható talán az ami annyira tetszik. Majdnem sikerült egy ívvé varázsolnom a penge hasát, a markolattal. A cél az volt hogy ne csússzon le a kezem használat közben, de ne legyen rajta az ívet megtörő keresztvas sem. Amúgy nem bíztam semmit a véletlenre, és a markolat tüskét egyhelyen átfúrva, beraktam egy csőszegecset is. Pedig a markolatgomb ( ami egy sima M6 csavar ) is megtartotta volna. De hogy miként is ? Azt majd egy következő bejegyzésemben elárulom. Oppá, oppá, a neve pedig Dagadt disznó lett. Szó szerinti fordításban kövér hízó, de az nem olyan kifejező. Ó, ó, ó, rögtön munkát is adtam neki, és egyben a hátteret is elkészítettem. Szétvagdostam vele egy derék magasságig érő fenyőgally kupacot, amit a néhány héttel ezelőtti jégeső miatt le kellett vágnom a fenyőfáról. Jól vizsgázott. A gyanta pengéről való eltávolítása után, gyorsan le is fotóztam, és a Porkynak, amint a képen is látható, a büszkeségtől dagadt a melle. Mivel a neve is az, szerintem ez így természetes. Azért az enyém is dagadt egy kicsit, de az én mellemről nem készül fotó, mert még nincs felkészülve a világ a látványra.  

4 megjegyzés:

  1. Hello AMA!

    Méghogy vége a mesélős korszakodnak. Ne tedd, nagy kár lenne. Mint ahogy az is, ha nem sufnizgatnál, mert én szerintem nagyon vagány kis késeket készítesz.

    Ügyes munka!

    Zsombor

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szervusz Zsombor !

      Nem tudom meddig érzek késztetést a késezéshez, de addig rendületlenül készítem a késeimet. A mesélést viszont nem mindig tudom abba hagyni. Mondhatni, ebből élek.

      AMA.

      Törlés
  2. Válaszok
    1. Szervusz Marci !

      Ez q-vár-a jól esett !

      AMA.

      Törlés