János napi puukko...

Íme a végeredmény. S mivel János napon készült, Jaani lett a neve. Na, de kezdjük az elején.

Az én drága kollégám tényleg meglepett a karácsonyi ajándékával. Egy edzővályúval. Hála neki érte ! No de semmire nem mentem volna ha a párom pedig nem lep meg egy levegő pumpával. Ja, és a fia hozott faszenet is, ami nélkül tényleg nem jött volna létre a névnapi örömkéskészítés.

Nem vagyok egy piromán alkat, de szeretem a tüzet. Mindig boldogsággal tölt el ha ropog a tűz. Nem is beszélve a melegségről, amivel eltölt. Néhány kis trükk és a vályúban valami elkezdődik.

Na erről beszéltem. Erre a látványra vágytam már évek óta. Olyan vigyor volt az arcomon, mint Jokernek a Batmanban. Bármit is hozhat a sors, amíg ilyen családom, párom, és kollégám van, addig én boldog leszek.

Essen szó azért a késről is ami, azért mégiscsak főszereplő. anyaga 51CRV4, és 5 mm vastag. Az a kis kilógó valami...........na az egy csavar. Amit végül nem építettem bele a késbe. Pedig ez volt a terv. De a markolat miatt elvetettem az ötletet.

A mérnök embereknek nem nagy szám, ha valami működik. A vásárló számára csak a bolti gépek a működőképesek. Ellenben engem az nyűgöz le, hogy házi készítésű, és mégis működik. Ja, és imádom a hangját !

Ez pedig az a kép amit a narancs színig való hevítés ( kb. 15 percen keresztül ) után készült. Itt döntöttem el hogy néhány dolgot még változtatok. Pl. a ricassot eltüntetem, és végig élet készítek.

Hát ez lett belőle. V re csiszolt pengéjű, és nyírfa, bőr, marhaszaru, bőr, és ismét csak nyírfa markolatos puukko. Ja, a nyírfát Degunak köszönhetem. Lábon száradt, és imádom csiszolni. Kézzel. Mert a szalagcsiszolóm gyors és égeti.

Sétáltunk a párommal egy kicsit a röpködő mínuszokban és magammal vittem a Jaanit is. Még ugyan nem dolgozott, de kíváncsian várom, hogy milyen lett a penge. Tehát ki fogom próbálni. De nem most. Mert befagyott a sejhajom