Pi-rossz-ka és a Fa...

Mindenki nyugodjon le a pi...ba ! Nem fogok verset kanyarítani. Pedig itt van a nyelvem hegyén néhány rím, de magamban tartom mert meghallgatni őket kín. És még rappelni sem kezdek, ahhoz még keveset edzek. Apropó edzés. Azért lett ilyen furcsa a cím, mert a képen látható kis kést azért csináltam, mivel az előtte lévőt elrontottam. Megpróbáltam edzésvonallal rendelkező pengét készíteni. De be kell látnom, igaza van a nagy késeseknek. Nem szabad kihagyni egy szintet. Mindig mindet csak sorjában. 

Tartsuk be a lépcsőfokokat. Én ezt nehezen tudom betartani, de belül érzem, hogy nagyon igazuk van. Majd csak megtanulok egyszer kést készíteni.............nyugdíj előtt. Na de abba hagyom a siránkozást, és elmondom, hogy hogy vezetem le a feszültséget, ha valami ( jelen esetben az, hogy az előző késem pengéje ripityára tört ) felidegesít. A válasz egyszerű. Csinálok még egy kést. Kedvemet nem szegik az ilyen apró malőrök. Csak tanulok belőle. Szerintem az első kerék feltalálója is nagyokat káromkodott, amikor először kipróbálta saját találmányát.

Szóval, Pi-rossz-ka egy igazi rapid kés. Mivel kb. egy óra alatt készült el. Ezen is kipróbáltam egy újdonságot. Direkt módon ragasztottam a markolat két oldalára, csúszásgátló felületet.  Aztán pedig többféle képen, és többfajta módon fonatoztam a markolatot. A végén rájöttem, hogy a Japán kardok fonatainak alakja miért is olyan alakú. Egyszerű. Olyan távolságra vannak a fonat szálai egymástól hogy oda pont beférnek az ujjbegyek. Emellett döntöttem én is. Így tetszik. Pedig csak egy szál cipőfűző a késem ruhája. De a lényeg az hogy arra is rájöttem hogy néhány dologhoz még fel kell nőnöm, mert kevés vagyok, mint STOP táblán a szófordulat.