Renovation...avagy hogyan újítsunk fel egy markolatot.

Ime a végeredmény. Jól fogható, és mutatósabb mint ahogy hozzám került.

De ugorjunk vissza egy kicsit az időben. Nagyra becsült számszeríjkészítő barátom, megkért arra, hogy hozzam rendbe az egyik kardjának markolatát. Hát így kezdődött a renovation.

Mivel itt-ott rozsdafoltot láttam, ezért a polírozással kezdtem. A háttérért én kérek elnézést. De jobban szeretek kést készíteni, mint műhelyt rendezgetni.

A polírozás után két akácfa darabkában, kialakítottam ( kivéstem ) a markolattüske helyét. Majd kétkomponensű ragasztóval, bőven bekentem őket.

Résmentesen összepréseltem őket, két fadarab segítségével. Majd hagytam ebben az állapotban, kb. egy teljes napon keresztül.

A fölösleges anyagot eltávolítottam, az akkor még meglévő szalagfűrészemmel.

A nagyoláshoz pedig a lamellás korongot vettem igénybe. Itt ott megégett, mert kissé kopott volt a korong.

De némi 60-as csiszolóvászon, és egy kis svéd segítséggel, jó úton haladtam a kézzel ( jól ) fogható eredményért.

Aztán finomabb...120-as, és 240-es vászonra váltottam. Mellesleg, ez a kedvenc munkafázisom a markolatozásnál.

Volt még azért feladatom a pengével, mert élet, és hegyet kellett neki csiszolnom. Na evvel is eltöltöttem, majdnem egy órát.

Az utolsó teendőm pedig a markolat és a keresztvas, illetve a markolatgomb közötti rés betömítése volt. Amit pillanatragasztó, és a lecsiszolt fűrészpor keverékével oldottam meg.

A markolaton kívül, a kardnak ez a része tetszett a gazdájának a legjobban. A régi " hegy "-hez képest, igen ......van egy kis eltérés.

Még egy napig nálam lehetett, és alkalmam volt rá teljes egészében is lefotózni. Bár szívem szerint inkább forgattam volna. Egy szónak is száz a vége....boldogan cseréltem le a régi zsinór markolatot, egy nála nagyságrendekkel mutatósabb fa markolatra. Mert a renoválás, egy egyszerű, de nagyszerű dolog.