2019. június 12., szerda

TPK túra...

Úgy kezdődik minden túrámra való felkészülés...hogy...melyik késemet vigyem...? Meg van. Indulhatunk.

Autóval Szolnokról...Szarvaskőig. Majd az első etap céljáig, a kilátóig.

Ezen a részen szoktunk Infarktust kapni, pár méterenként. De levegőt viszont nem kapunk. A látvány viszont mindenért kárpótol.

Kollegám is koncentrál, mert nehéz összehangolni a lépéseket a levegővétellel. 

Itt azért előkerült egy másik kés, akarom mondani bicska is. Ezen a túrán őt teszteltem, és fotóztam.

Megérkeztünk az első pihenőhelyünkre, a Gilitka, avagy más néven Szent Anna kápolnához.

Egy kis cigiszünet, magas cukortartalmű üdítőzéssel egybekötve, és és energiával telve, nekivágunk a második etapnak. Irány észak !

Nem mindig a túra útvonalon megyünk...na ezért hívjuk TPK, azaz tökön paszulyon keresztül túrának, ezt az általában Pünkösdkor lévő kirándulásunkat.

Menet közben, azért azért a boltunkra is gondolunk, mert akárki, akármit mond...ez itt egy Zöld Pont. He-he ! Figyelek ám !

Jó öreg 65 literes Benzi hátizsákom, lassan már 20 éve bírja a gyűrődést. A botom, pedig már pár órája. Kiegészítik egymást.

Azért a kollegából is ki lehet csalni egy smileyt, és egy Lájkot. Vagy csak stoppolni akartunk ? Már nem tudom. Öregszem.

Nélküle nem vettem volna észre ezt a gyönyörűséget. Az ilyen fotók miatt is érdemes elindulni túrázni.

Na azért a bicska teszteléséről sem felejtkeztem meg. Annyi biztos, hogy faragni, háncsolni, lehet vele. A 440C bírja.

Megérkeztünk második etapunk végére, a német katona sírokhoz. Innen már csak (jó esetben) lefelé vezet az út. A Szalajka völgybe.

Délelőtt 11.00 után indultunk, és délután 18.30-ra megérkeztünk, szó szerint fapados szálláshelyünkre.

Itt szoktuk elfogyasztani, kedvenc konzervételeinket, és meg iszunk egy pár pohár "jóféle" itókát is.

Ezek után nyugovóra térünk, és reggelig húzzuk a lóbőrt. Én közben még  az idill kedvéért, szerényen horkolok is. 

De csak azért, hogy másnap reggel még jobban értékeljük , hogy ilyen gyönyörűségre ébredhetünk.

Természetesen megcsodáljuk a Fátyol vízesést is. Szerintem nem lehet elégszer látni.

Majd felszállunk a vonatra, és a Szarvaskőn hagyott járgánnyal, hazajövünk.

Csak még egyet fotóznom kell, mert így lesz (számomra) teljes az idei TPK túra.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése