Szinte mindig egy rajzzal kezdődik egy bicska készítése. Nem mindig lesz ugyanolyan, mint a rajzon, de hellyel közzel hasonlítani fog rá.
Miután kivágja az ember fia a papírból, már foghat is hozzá a flexeléshez. Pikk pakk készen van vele, és már örül annak hogy jól alakulnak a dolgok.
Az első összerakáshoz fogható érzéshez fogható dolog kevés van, mert teli van izgalommal. Itt derül ki hogy ami a rajzon müködik, az az valóságban is fog e.
Sok sok apró reszelgetés után, örömmel konstatálja az amatőr késkészítő, hogy ez bizony működik.
Szólhat egy kis Depeche Mode, a hangszóróból, jöhet némi csiszolás, kicsi ragasztás, és egy kevés csavarozgatás.
No meg egy zsebklipsz elkészítése, mert mégis csak egy zsebkésről van szó.
Betyár jó érzés kézben tartani egy saját készítésű bicskát. Mindenkinek csak ajánlani tudom, hogy készítsen egyet.
Bár göröngyös az út, de érdemes rajta végigmenni. Innen jut eszembe, hogy a nevét onnan kapta, hogy a penge és a markolat is rozsdás, göröngyös felületü körfűrész lapból készült. Mert az ember fiát nem állíthatja meg az hogy elfogyott a minőségi alapanyaga. Ez a lényeg. A többi már csak közönséges kofalárma.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése