Van az úgy, hogy az ember fia eltervez valamit. Nálam ez többnyire kés, méginkább bicska szokott lenni. Azt mondják az okosak, hogy jól bevált dolgokon nem érdemes változtatni. Teljesen igazuk van. Na de, ne szaladjunk ennyire előre. Kezdjük a legelején. Van egy pár kedvenc vásárlóm, a boltban ahol dolgozom. De közülük is kiemelkedik ( szó szerint, mert elég magas ) N...a T..ó. Direkt nem írom le a becenevét sem. De a lényeg az, hogy néhányan tudni fogják, hogy kiről van szó. Nem csak magas, hanem elég súlyos is volt.
Egészen pontosan 175 kilogramm. Eldöntötte, hogy lead egy pár kilót belőle. Én ritkán szoktam motiválni, de mondtam neki, ha eléri az általa kitűzött súly határt, akkor én készítek neki egy bicskát. Elképesztő kitartásról tett tanúbizonyságot, ugyanis 105 kilóra lefogyott. A sport, és a tudatos étkezés segítette ebben. Én nagyra becsülöm az ilyen embert, akinek meg van a kitartása, ehhez az embert próbáló feladathoz. Le a kalappal előtte. Ezért végképp kiérdemelte, hogy elkészítsem neki, álmai ( hoz hasonló ) bicskáját.
Megkérdeztem tőle, hogy milyen bicskát szeretne. Megkértem rá, hogy rajzolja le mit szeretne. Erre ő mutatott egy olyan képet, amelyiken egy kutya nevezetű, és pókos tetoválással rendelkező, bicska volt látható. Ennyi információból a szakemberek, már vágják, hogy melyik bicskáról van szó. Jó, akkor én rajzolok valami hasonlót. Mivel képtelen lennék egy az egybe megcsinálni amit a képen látható. Erre szükség is volt, mert házi eszközökkel, amúgy sem tudtam volna megcsinálni azt a ( kompressziós ) zárszerkezetet, amivel az eredeti rendelkezik.
Túl bonyolult, és kevés hozzá a flex, és a multifunkciós csiszoló. Átterveztem keresztzáras ( még pontosabban "framelock" zárasra. Mindezt úgy, hogy formát, hellyel közzel megtartsam. Elkészítettem egy vázlatot, és megmutattam neki. Ha jól emlékszem, az első reakciója az volt, hogy Aaaaaaaaaa.....! Aztán a következő üzenetben leírta, hogy leesett az álla. Így már érthető hogy miért adott ki ilyen hangot. A lényeg az hogy jóvá hagyta a tervrajzot. Indulhatott a.... Can-X projekt.
Én meg , megígértem neki, hogy még januárban elkészítem neki. Ami, majdnem össze is jött. Mert ugye meséltem már arról, hogy ami a rajzon működik, az a valóságban, nem biztos hogy fog. Egyszóval, okozott némi fejtörést egy ... slendrián módon, két milliméterrel arrébb húzott vonal, amire nem figyeltem kellőképpen. De aztán, egy huszáros vágással ( igen, igen, mert újra csináltam a pengét...😁 ) megoldottam, ezt a csekély jelentőségű, mondhatni marginális, problémát is. De így már nem tudtam tartani az időpontot. De aki ismer, tudja hogy kivágom ebből a helyzetből is magam. Így hát, január 32-re elkészültem a bicskával. S hogy miből készült ? Csak a szokásos alapanyagok ból. A penge, és a távtartó,1.4116-os acélból, a markolat pedig, aszfaltvágó tárcsából, és fekete, strukturált, 3,2 milliméter vastag, G10 alapanyagból készült. Az egészet M3 BKNY csavarok fogják össze. Volt még egy emlékezetes mozzanat, a készítés során. Mivel az eredetin a penge, Szablya élezést kapott, és némi könnyítést a ricasso részen, ezért nekem is valami hasonlót kellett csiszolnom. A levezető él csiszolása még ment, de a könnyítéshez egy cél szerszámot kellett készítenem. Még kapott egy zsebklipszet is, amit a szokásostól eltérően 1,5 milliméter vastag (vékony ) 1.4116–os acélból, és némi kis polírozást. Elégedett voltam a végeredménnyel. Kihoztam magamból a legjobbat, mint ahogy a leendő gazdája is, amikor lefogyott. A respektálás pedig nem csak neki szól, hanem a pókos bicskás cégnek is, hiszen motiváló volt mindkettőnk számára.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése