Fat Horse, avagy kés a kalapban...újra.

Van egy különleges késes csoport a Facebookon. A legfőbb jellemzőjük  az önzetlenség. Ezen kívül segítőkészek is. Meg barátságosak. Egy valamit viszont nem szeretnek. A határidőket. Ha valaki nem érti miről is beszélek, egy pár szóban elmondom. Minden évben, legalább egyszer, elkészítünk egy kést, a legjobb tudásunk szerint. Ezt a kést bedobjuk egy virtuális kalapba, amiből kisorsolják a leendő gazdáját. Senki nem tudja mit fog kapni. Ez a tudat lelkesítőleg tud hatni. Rám legalábbis úgy hatott.

Kaptam egy darabka szénacél (80CrV2) alapanyagot a késewebsop.hu tulajdonosától ( ezer hála érte néked, Csaba.) és már be is indult a gépezet. Mert most már az is van ám ! Csöszmékelhetek kedvemre, amikor csak akarok. Vagy ha ráérek. Avval kezdtem amivel szoktam. Rajzoltam...egy...bowie-t  Ez még  megy nekem. Aztán festettem. Körbe a rajzot. Fúrtam néhány lyukat a fémlapba. A lefestett részeket levágtam. Körbecsiszoltam a kontúrokat. Majd befogtam a kezdetleges kis JIG-embe a pengét, és levezetőélet csiszoltam neki.

 Políroztam. Kicsit szálcsiszoltam, de keresztben. Ezután tüzet raktam az edzővályúmba és felhevítettem a pengét világos cseresznyevörösig ( ez kb. 850 C° ) itt 5 percig hőn tartottam és egy izzó csavarral előmelegített  olajban lehűtöttem. az acélt. Maradékhőre ( ez kb. 200 C° ) visszaraktam, és 15 perc alatt megeresztettem. Reszelőtesztet végeztem, és megnéztem hogy egyenes maradt e. Majd megtisztítottam a pengét, minden fölösleges szennyeződéstől. Másnap az ujjvédőt készítettem el és bőr téglalapokat vágtam, amiket pecekvágóval kilyukasztottam.

Következett a kedvenc részem, a markolat készítése. Kollégám hegesztett nekem a markolattüske végére egy M4 csavart, én meg menetet vágtam a két részből álló markolatvégbe. Felfűzetem a bőröket a tüskére, és megdíszítettem a markolatot egy kis marha csont gyűrűvel, és némi piros alátéttel. Majd oválisra csiszoltam a markolatot. Políroztam, de most a bőrt. Meg voltam elégedve majdnem teljesen. Az ujjvédő, és a penge ricasso részének találkozása nem sikerült tökéletesre. Majd, még ezt gyakorolnom kell. Hiába no, számomra a pontos illesztés, értelmezhetetlen fogalom. ( Atyavilág, már csak az hiányozna, hogy egy ilyen ember késeket készítsen ! ) De ezt a hibát valamivel ellensúlyoznom kell. Viszont olyan fényes lett a penge, hogy úgy döntöttem, egy kis vas-kloriddal meg maratom. Természetesen, nem az egész felületet, csak egy részét. Rárajzoltam egy lovas cowboy-t a maszkoló szalagra. De a figura kivágásánál, egy kicsit megcsúszott a sniccer hegye, és ívesebb lett a kelleténél a ló hasa. Hát innen kapta nevét a kés. A maratás után sem lett soványabb.   A kalapos ember viszont boldogan ült így is rajta, két szikla árnyékában. Remélem ezzel elég egyedivé varázsoltam a pengét, és tetszeni fog leendő gazdájának.

UI: Készítettem neki egy tokot is, hogy ne fázzon se a ló, se a kalapos ember.
UI2: Kicsit furdalja az oldalamat a kíváncsiság.........hogy én, milyen kést fogok kapni ?
UI3: Már nagyon várom !

Így készült a Fat Horse...

 Kés a kalapban játékra készítettem ezt az ultra könnyű bowie kést. Most nem szövegelek. A képek mindent elmondanak helyettem. Jövő héten, a kész késről, már írni is fogok egy pár mondatot.

Kés a kalapba --------> __("")__

 Avagy.....csak elkészült.....pedig nem bíztam benne. Kész csoda ez a mondat tőlem, mert 93' óta agy-kontrollozom, és a abban a a pozitív hozzáállás a dolgok mozgatórugója. Az előző bejegyzésemben, ezt képekben is megmutattam nektek.De ha az ember fia hisz magában, és ( most jön a lényeg ) más is ( a csoporttársakra gondolok, akik szaktanácsadássál, és lelkesítő szavakkal segítettek ) hisz benne, akkor csak felfelé vezethet az út. Tehát, összeszedtem magam, és újramarkolatoztam a kalapos kést.

 A

A javítás is tele van buktatókkal, és amit egyszer már lecsiszoltál azt nem lehet visszatenni. Tehát tovább csiszolsz, és egyre jobban távolodsz az általad elképzelt kés formától. Aztán rájössz, hogy semmi nincs kőbe vésve. Egy kis változtatás itt, egy kis csiszolás ott, és akkor is .....késnek látszik az, ami a kezedben van. Amikor meg lerakod az asztalra, és észreveszed, hogy milyen szép íve van az él felőli résznek, akkor meg egyenesen örülsz neki, hogy így sikerült a dolog. A recézésről nem is beszélve, ami pont jó helyre került.

Egyszóval....soha ne add fel ! A késkészítés, kitartást igényel. No meg egy másik dolgot, a késztetést . Ezt az érzést úgy hívják, hogy ....úgy viszket a tenyerem, mert kést akarok készíteni. Ha ez meg van akkor sínen vagyok. Csak minden lassan és szépen, ahogy a csiga megy a jégen, úgy érdemes. Minden lépcsőfok fontos, ha ( te is ) el akarsz jutni a következő szintre. Hát ne hagyj ki egyetlen egy lehetőséget sem, ha kés-zítgethetnéked van. Így készült el az én késem is a kalapba(n) ! Július 30-án kisorsolják számomra, hogy ki fogja kapni a késem. Kicsit később pedig megtudom, hogy én kitől kapok kést. Tiszta izgalom, nem ? Addig is gyakorlok még egy kicsit. Mert ha jövőre is lesz egy ilyen játék, hát szeretnék .......kést készíteni a kalapba.