Ritkán szoktam elvállalni olyan feladatot, aminél tudom, hogy nem leszek képes végrehajtani. De most kivételt tettem. A kérés csak annyi volt, hogy ilyen legyen ! Majd rámutatott a leendő tulajdonosa a nagy késes enciklopédia borítóján díszelgő tőrre. Mi sem egyszerűbb ennél. De............................bele is buktam, az első próbálkozásba. Mert nem igazán tudok szimmetrikus pengét készíteni. De mivel improvizálásban viszont nagy vagyok, ezért kitaláltam hogy egy általam már nagyon rég használt dobótőrt ( mert ugye azt el kell ismerni, hogy szabályos alakjával megfelel a kérésnek ) fogok pimpelni. Evvel a feladat végrehajtva.
Tehát fel kell öltöztetnem egy olyan tőrt ami meztelenül érzi jól magát. Kiraktam a markolat anyagokat az asztalra egy körben, és az óramutató járásával megegyezően megpörgettem a tőrt. A mahagóni felél állt meg heggyel. Akkor barna gatyód lesz, vazze ! Mindezek tetejébe úgy döntöttem, hogy megpróbálkozom a mozaik szegecs elkészítésével is. A markolathéjakban, a felső marós, dűbeles módszerrel kialakítottam a markolattüske helyét, és egy alumínium függönykarnis 7 mm átmérőjű csövét is teledugdostam sárga, és vörösréz drótokkal. Majd mindkettőben kitöltöttem a szabadon maradt helyeket kétkomponensű ragasztóval.
Már csak össze kellett csiszolnom a markolat két felét, és valami elfogadható formát adnom neki. Lehet hogy nem lesz használva, csak levélbontásra, de azért legyen már kényelmes a fogása, ha már kézbe veszi az ember. Csiszológép ide vagy oda, a végleges,kézbeillő ovális formát, akkor is kézzel, és csiszoló vászonnal alakítottam ki. Egy kevés polírozás, és némi olajozás után már csak úgy szikrázott a déli napsütésben, a betonon. Leszűrtem a konzekvenciát. Máskor is fogok mozaik szegecset készíteni, csak avval a változtatással, hogy rövidebb darabokból, és színezett ragasztóval fogom elkészíteni őket. A mahagóni, pedig még mindig tetszik. Ma délután nekiülök, és meg próbálok egy tokot is készíteni neki. Végül már csak annyit mondanék, hogy bátran merem ajánlani, a késkészítést azoknak az embereknek akik fogyni szeretnének. A hátamon is csorgott a lé, ahogy a tikkasztó hőségben csiszolgattam, fúrtam, fűrészeltem. Ezt az érzést akartam a képeimen is érzékeltetni, és ezért készültek a betonon.
Ritkán szoktam elvállalni olyan feladatot, aminél tudom, hogy nem leszek képes végrehajtani. De most kivételt tettem. A kérés csak annyi volt, hogy ilyen legyen ! Majd rámutatott a leendő tulajdonosa a nagy késes enciklopédia borítóján díszelgő tőrre. Mi sem egyszerűbb ennél. De............................bele is buktam, az első próbálkozásba. Mert nem igazán tudok szimmetrikus pengét készíteni. De mivel improvizálásban viszont nagy vagyok, ezért kitaláltam hogy egy általam már nagyon rég használt dobótőrt ( mert ugye azt el kell ismerni, hogy szabályos alakjával megfelel a kérésnek ) fogok pimpelni. Evvel a feladat végrehajtva.
Tehát fel kell öltöztetnem egy olyan tőrt ami meztelenül érzi jól magát. Kiraktam a markolat anyagokat az asztalra egy körben, és az óramutató járásával megegyezően megpörgettem a tőrt. A mahagóni felél állt meg heggyel. Akkor barna gatyód lesz, vazze ! Mindezek tetejébe úgy döntöttem, hogy megpróbálkozom a mozaik szegecs elkészítésével is. A markolathéjakban, a felső marós, dűbeles módszerrel kialakítottam a markolattüske helyét, és egy alumínium függönykarnis 7 mm átmérőjű csövét is teledugdostam sárga, és vörösréz drótokkal. Majd mindkettőben kitöltöttem a szabadon maradt helyeket kétkomponensű ragasztóval.
Már csak össze kellett csiszolnom a markolat két felét, és valami elfogadható formát adnom neki. Lehet hogy nem lesz használva, csak levélbontásra, de azért legyen már kényelmes a fogása, ha már kézbe veszi az ember. Csiszológép ide vagy oda, a végleges,kézbeillő ovális formát, akkor is kézzel, és csiszoló vászonnal alakítottam ki. Egy kevés polírozás, és némi olajozás után már csak úgy szikrázott a déli napsütésben, a betonon. Leszűrtem a konzekvenciát. Máskor is fogok mozaik szegecset készíteni, csak avval a változtatással, hogy rövidebb darabokból, és színezett ragasztóval fogom elkészíteni őket. A mahagóni, pedig még mindig tetszik. Ma délután nekiülök, és meg próbálok egy tokot is készíteni neki. Végül már csak annyit mondanék, hogy bátran merem ajánlani, a késkészítést azoknak az embereknek akik fogyni szeretnének. A hátamon is csorgott a lé, ahogy a tikkasztó hőségben csiszolgattam, fúrtam, fűrészeltem. Ezt az érzést akartam a képeimen is érzékeltetni, és ezért készültek a betonon.
Szia AMA!
VálaszTörlésHát ez határozottan tetszik nekem! A mozaikszegecsek meg nagyon profik, bár azt hittem 3/4-s csőből és 65-s szegből lesz :)
Zébarát
Szervusz Zé !
VálaszTörlésAzt mondanám a szegecsekre, hogy jól áll nekik a távolság. Csak azért nem készült 3/4"-os csőből, 65-ös szegből, mert ha hiszed, ha nem, egyik sincs most itthon. Egészen megkedveltem ezt a mozaikozást. Bár még fejlődnöm kell benne, nem is keveset.
Távoli barátod, AMA.