2011. október 22., szombat

Cavity a szú-vas kés.

A diófa és a szú.

Történt egyszer, nagyon régen,
üldögéltem fa tövében.
Számoltam a perceket,
s fülembe szú percegett.

Öreg dió ! Miért engeded ?
Azt hiszed jót tesz neked ?
De csak csendesen állt ott tovább,
miközben a szú 1 mm-t haladt odább.

Azt hiszem, nem gondolta volna a jó öreg diófa, hogy egyszer késmarkolat lesz belőle. De az lett. Évek óta száradnak a különböző fadarabok, a műhely egyik fiókjában. Most láttam elérkezettnek azt a pillanatot hogy kés markolat alapanyagnak felhasználjak belőle.
Rajzoltam, terveztem, fúrtam, csiszoltam. Aztán egyszercsak ott volt. A lyuk. Na nem a fekete, csak egy kis barnás kis lyukacska. A fene ott ette volna meg a kicsi rágószervét ( vagy valamijét ) hogy belecsinálta nekem oda azt az üreget. De most tényleg ! Az ember fia " belefeccöl " néhány órát, hogy valami kézzelfoghatót készítsen. Ez a kis galád, meg keresztül húzza a számításait, néhány rágással. Na most mi legyen ? Kidobjam? Vagy, ne dobjam ? Ezen tűnődtem. De ha eldobom, nem old meg semmit sem. Maradt tehát az agyalás, hogy mivel tüntessem el a problémát okozó nyílást. Beragaszthatnám egy kis fűrészporos műgyantával, de az nem én lennék. Így hát beletoltam egy 100-as szöget, és síkba csiszoltam. Ennyi. Hol van itt a probléma ? ...................A pengén ! Az a rohadék flex-korong. Hát nem belekapott a pengetükörbe. Mivel csak skandináv élet szántam a Cavity-nek, ezért úgy döntöttem, hogy nem csiszolom ki belőle azt a csúnyaságot. Ha már szuvas fából készült a markolata, akkor a penge se legyen tökéletes. Vágni még így is tudok vele. Nem is akár hogy. Azt a sok forgácsot, mind evvel a késsel csináltam. De annyira gyorsan, hogy mind a kést, mind a kezemet, le kellett hűtenem egy dézsa vízben. Tudom hogy miért szeretem a skandináv élezést. Mert pontosan azt csinálja ez az élfajta, amit elvárnak tőle......................." vágmintazállat "........................ezerrel.

6 megjegyzés:

  1. Szia Ama!

    Egyszerű, mutatós, használható és szép! Hát kell ennél több!
    Ja, majd elfelejtettem. Látszik, hogy szívvel készült!
    Elismerésem

    Zsombor

    VálaszTörlés
  2. Szia AMA!

    Még mielött elolvastam volna a cikket megnéztem nagyban a felső képet... én azt hittem szándékosan került bele a fém a markolatba! Nekem tetszik így!

    Zébarát

    VálaszTörlés
  3. Szervusz Zsombor !

    Szívemből szóltál, megint. Pontosan ez volt a célom vele. De ne tudd meg mennyit tanultam, az elkészítésénél. Arra jöttem rá, hogy ami egyszerű az jó. Nem is olyan bonyolult dolog ez a késkészítés, ugye ? Amúgy meg szeretem amikor dicsérsz. Annyira stílusosan teszed, hogy az szinte már jól esik.

    AMA.

    VálaszTörlés
  4. Szervusz Zé !

    Annyira jól esik, hogy azt gondoltad, hogy direkt tettem bele, hogy eláraszt az önbizalom. Szeretem a hibákat a késeimen, mert ( úgy látszik ) ez a végjegyemmé válik. Nem akartam szokványos módon kijavítani. Az nem is én lettem volna. De arra rájöttem, hogy ismét el szeretnék menni hozzád, mert hiányzik az hogy egy hasonló gondolkodású emberrel, együtt készíthessek egy kést. Jobban jár az agyam mint a kezem. Neked pedig mindkettő megy egyszerre. Na ez meg is látszik a késeiden. Ezért szeretnék újra találkozni veled.

    Távoli barátod, AMA.

    VálaszTörlés
  5. AMA!

    Tudod, hogy mindig szívesen látunk! Nekem a megtiszteltetés, hogy vendégül láthatlak megint!

    Zébarát

    VálaszTörlés