2017. május 28., vasárnap

Sieni.....a gombász puukko.

Nyugalom, nem azt fogom leírni, hogy evvel a késsel felhasogattam a háttérben levő fákat, és utána hajszálvékony csíkokra vágtam vele a gombát.

Hanem azt, hogy milyen egyszerű volt elkészíteni. Csak a képen látható dolgok kellettek hozzá. Szám szerint, 1 db saját készítésű , skandináv leélezésű penge Sandvik márkájú gépi fűrészlapból.......2 db nyírfakocka........7 db kihipózott agancskarika.......8 db vékony bőrnégyzet.

Ja és egy kis ragasztóanyag, ami miután megkötött......egyben fogja tartani ezt a ránézésre instabil tákolmányt.

Íme a kész rablónyárs, késes módra. Már csak egy két helyen le kell faragni a fölösleget, és kész......... a kés.

Na meg egy tokot is fabrikálni kell még hozzá. Illőképpen feldíszítve a névadó növénnyel.

Elárulom, hogy már le is lett tesztelve ( mert a kollégám , nagyjából 30 kg kartonlapot vágott föl vele A4-es méretűre ) és meg vagyok elégedve az éltartással.

A kolléga csak egy dolgot kifogásolt. A markolat keresztmetszete túl kerek volt. De hát ilyen ez az agancs. Kerek is, meg görbe is. Jó a markolatvég gömbölyűségéért már én vagyok a felelős. Mellesleg ez a része tetszik a legjobban.

Vittem magammal mindenhova, és ahányszor lehetett használtam is. Vágott húst, zöldséget, gyümölcsöt, fát , papírt, bőrt, és jól boldogultam vele. Az egyetlen apró szépséghibája csak az, hogy a tok bőre, teljesen kifakította a nyírfát, a penge tövénél.

Egy kis tárcsalapos sütögetésnél is jól jöhet, ha az ember fiának, van egy éles kése. Ugye ? És az se baj ha nem gombát kell vágnia. De ha egyszer egy szép erdei gombát látok, le fogom fényképezni vele együtt.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése