A következő címkéjű bejegyzések mutatása: leuku. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: leuku. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. február 11., szombat

Koivu, avagy elgurult a gyógyszerem...


 Szeretek veszélyesen élni. Mondjuk ez nálam annyiban merül ki, hogy nem veszem be a gyógyszerem. Csak vicceltem. De néha tényleg úgy viselkedem, mint akinek elgurult a gyógyszere. Az egyik ilyen pillanatomban találtam ki, hogy egy olyan kést készítek, aminek figurásra lesz savazva a pengéje. Na nem kell művészi kompozícióra gondolni, csak olyan Móricka rajzra. Belül úgy is megmaradtam gyereknek, akkor a rajzom se legyen, olyan komoly, és felnőttes. Különben is, én csak késeket tudok rajzolni. 

Na de valahogy el kellene indulni. Milyen is legyen a pengéje ? Legyen mondjuk szénacél. Nagyon jó, mert van néhány favésőm, ami történetesen szénacélból van. Mivel a skandináv késeket szeretem, ezért a markolat is skandi legyen. A Degutól kapott nyírfa darabkák egyike, pont megfelelne. Meg egy kis paliszander, hogy ne legyünk unalmasak. De kis csavart kellene bele vinni. Meg van ! A leélezés nem lesz skandináv. Ennyi. A terv meg van, lássunk hozzá a megvalósításhoz. Minden alapanyagot sorban kirakok az asztalra, és akkor nem történhet semmi baj.

És ez így is lett. Megcsiszoltam a favésőt, "V" alakúra. Levágtam egy darabot a nyírfából "kocka" alakúra. Utána vágtam két paliszandert is "téglatest" alakúra. Uram atyám ! Hogy lesz ebből valaha egy jó fogású kés ? Lehetetlen ! Ja, hogy van egy csiszológépem. Akkor meg vagyok nyugodva. Az összeragasztott markolatot ( köszönhetően a nyírfa könnyű megmunkálhatóságának ) játszi könnyedséggel alakítottam át, szögletesből, gömbölydedre. Szinte élveztem, ahogy az anyag fogy a csiszoló szalag alatt. De azért meghúztam a határt. Mert kézzel is kell egy kicsit dolgozni rajta. Ugyanis a kedvenc munkafázisom a késkészítésben, a lekerekítés. van valami csodás abban, ahogy " kisimul" az anyag a kezed alatt. pontosabban a csiszolóvászon alatt. A végeredmény mindig ( szemmel láthatóan ) jobb szokott lenni. És ez a lényeg. De még néhány dologgal, adós maradtam, éppen ezért a pengét savval megmarattam. Homlokom csapdosva, fejemet vakartam.................mert pontosan olyan lett, mint amit eleve akartam. Mostantól fogva elgondolni sem merem.............mi történik akkor................. ha máskor is elgurul a gyógyszerem.

UI: Ha valakit nem hagy nyugodni, hogy az egyik képen keresztvassal ( akarom mondani, keresztrézzel ) látja a kést, az nem a véletlen műve. Úgy gondoltam, néha jó dolog megvédeni az ujjaim épségét. Ezért készítettem egy egy ujjvédőt, amit csak ráhúzok a pengére. És mivel egy csöppnyi erő hatására is keresztbe fordul a penge tövénél, tökéletesen ellátja a funkcióját. Mert megvédi az ujjaimat. Pedig én szeretek veszélyesen élni. De az ujjaim nem így gondolják. Ők csinálják jól. Mert még, mind a tíz meg van.

2011. augusztus 7., vasárnap

Degusz Leukusz.


S hogy miért ez a neve ennek az, első ránézésre is méretes tőrnek. Hát azért mert az alapanyagot ( már mint egy szinte teljesen kész pengét ) Degu becenevű, távoli ismerősömtől ( mert a Norvégok földjén lakik ) kaptam. Degu, így utólag szeretném elnézésedet kérni, hogy nem tudtam kellőképpen megköszönni. De 9°°-től 18°°-ig én, ha munka van ( márpedig a boltunk költözött új helyre, és volt bőven pakolni való ) akkor én úgy dolgozom mint a kisangyal.............. Na de most aztán rommá dicsérlek ám . Milyen kemény pengét hoztál te nekem vazze ? Tegnap még berzenkedtem, hogy a markolat tüske milyen lágy. Aztán rájöttem, hogy annak olyannak is kell lennie. Ma meg neki estem a pengének, és kb. 35 perc alatt tudtam kihozni az egyszerű nullára kifutó skandináv leélezést.
Ügyes ember vagy hogy éjt nappallá téve, felkutattad ezt a félig kész leukut, és azért is mert költséget nem kímélve, csak ezért leutaztál onnan messziről hogy nekem átadhasd. Hozsánna néked ! Na de avval is foglalkozzunk hogy én se tétlenkedtem, mert én meg benyeleztem a pengét. Általában a markolat kifejezést használom, a kés azon részére amit megfogunk, de amíg nincs teljesen kész a kés addig lehet nyélnek nevezni. De ezt követően már vétek. Szóval jól bepucsítottam,és a fiókom legaljáról, a legbelsőbb részről előkaparásztam egy agancs darabot, és keresztülfúrtam. Az aljáról 8-as fúróval, de csak félig. A másik oldalon pedig elkezdtem beleütni a markolat tüskét a belülről szivacsos szerkezetű agancsba. Így az egyik oldalon egy tátongó lyukat, de a másik oldalon csak egy keskeny vájatot alakítottam ki. A többit majd megoldja a ragasztó. Epokittal ragasztottam, mert csak azt találtam itthon. De éppen megfelelt az én kívánalmaimnak, mert kitöltötte az általam kreált üregeket. Még arra is maradt időm, hogy egy hevenyészett ujjvédőt is készítettem ( mert én nem mertem úgy elkészíteni hogy ne legyen legalább ennyi biztonsági megoldás rajta ) ellentétben az északi népekkel, akik fittyet hánynak a az újításokra, és évszázadok óta e nélkül készítik késeiket. Még egy markolatgombot is átalakítottam a késhez. De aztán rájöttem, hogy csak ragasztani tudom, mert ferde az alsó, lezáró vasam. De még így is erősen tartja a pengét a markolatban. Mindent összevetve, nagyon örülök a legújabb késemnek, és a jövő hétvégén elviszem magammal és megnézem, hogy teljesít a sistagon a susnyában, kavirnyázás közben................................1....7....múlva élménybeszámolok.......................................Hogy repül az idő. Hip-hop augusztus 25.-e lett. Mellesleg a születésnapom. Ezen jeles alkalomból, az én Soma komám meglepett engem egy olyan gyönyörű tokkal, hogy amikor megláttam, vagy egy kicsivel utána le is esett az állam. Fonatolt, és nagyon jó kiállású tok lett. Ha van kedved, akkor Soma honlapján meg is nézheted. Hátra van még az tesztelés, de azt egy kicsit később csinálom meg mert kezdem érezni, hogy hat a pálinka.