2018. június 3., vasárnap

Hogyan ...ne... készítsünk kést !

Ezt a kést a Kés a kalapban nevezetű játék keretében készítettem.

Az alapanyagot Oláh Barna (késes mester ) barátomnak köszönhetem.

Nagy tervezés közepette, fúrtam egy párat. Oda is ahova nem kelett volna.

A panel rögzítés módját is megoldottam ( gondoltam ...naívan ) zsákfuratos, menetesszáras csavarockkal.

Az előző képen ott az első hiba. Azt a furatot ami az ujjvédőt rögzíti, egyszerre kell átfúrni az ujjvédővel.

Kireszeltem a hasítékot, mind a pengében, mind az ujjvégőben.

Próba stifttet raktam bele, és meggyőződtem róla, hogy nem lötyög.

Bejelöltem a középvonalat. 

Nagyjából elkészítettem a levezető élt.

Karcsúsítottam egy kicsit a markolaton. Második hiba....nem eleget.

Faszénen felhevítettem, narancs színű izzásig. Én így hőkezelek. De ti küldjétek el egy szakértőhöz, mert akkor lesz az igazi.

Lehűtöttem fáradtolajban. Csak a penge felőli részét.

Maradékhőn megeresztettem. Ezt is megcsinálja nektek aki a hőkezelést végzi.

Reszelőteszt ( csúszkált a pengén ) finomreszelővel, majd ( ez van a képen ) finomcsiszolás.

Ilyen lett 400-as csiszoló papír után. Ekkor még azt hittem jó úton haladok.

Mások micartának hívják, én textilbakalitnek. Ilyenem van, és kész. Ti inkább vegyetek, eredetit a neten !

Végre felrakhattam a kézvédőt. És elcsiszoltam a rögzítőcsapot is.

Kifúrva minden, és ragasztásra készen.

Érdesítettem a panelokat, és ekkor kellet volna .......kidobnom a csavarokat is. Nem lettek jók. Corby csavart kell használni !


Ettől függetlenül tették a dolgukat és rögzítették a panelokat.

A pillanat amikor rádöbbentem, hogy a menetes szár végei, kifognak látszani. Most már nincs visszaút. 

Lenagyjázva a markolat is.  Kicsit csiszolok rajta, és legömbölyítem.

Íme a végeredmény.....ami bizony.....teli volt hibákkal. Amit egyszer lecsiszoltunk, azt már nem lehet visszatenni.

Leszedtem hát a régi markolatot, és ujraterveztem a rögzítést is.

Hatos csavar, nyolcas hüvellyel, és némi ragasztó. Ez is megfogja a merbau panaelokat.

Ilyen az arcom, amikor reménykedem. hogy ez jobb lesz mint az előző. 

A kontúrozáskor, már nagyságrendekkel elégedettebb vagyok.

A gömbölyítésnél, meg már egyesen ....boldog vagyok.

Még egy kis finomítás, és hézagkitöltés, és azt mondom, hogy már le lehet fényképezni. De ezt majd, csak a következő bejegyzésemben fogjátok meglátni. Hiszen a türelem....ró...illetve.....nálam, kést terem.

3 megjegyzés:

  1. Nincs ezzel Baj Barátom. Az új darabok mindíg rejtenek csapdákat. Megoldottad, s ez a lényeg.

    VálaszTörlés
  2. Mindent köszönök Barna ! Főleg a hozzám való jóságodat. Évek óta gyakorolok, egyszer...majd...csak összejön.

    AMA.

    VálaszTörlés